Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A felfelé bukás művészete az EU-ban; II. rész

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2022.03.25. 17:00

A sorozat első részében Donald Tusk, Guy Verhofstadt és Jean-Claude Juncker személyében három olyan politikus karrierje került górcső alá, akik hiába szerepeltek le hazájukban különböző módokon, az Európai Unió valamely intézményénél jól fizető pozícióhoz jutottak. A sorozat második részében Frans Timmermans és Ursula von der Leyen felfelé bukásának bemutatása következik.

Juncker főcsatlósa

Frans Timmermans holland szocialista politikus 1998 és 2007, majd 2010 és 2012 között a holland parlament tagja volt a Munkáspárt képviseletében, 2007-től 2010-ig a negyedik Balkenende-kabinet európai ügyekért felelős külügyi államtitkáraként, 2012 és 2014 között a pedig a második Rutte-kabinetben Hollandia külügyminisztereként szolgált. A holland parlamentáris demokrácia plurális jellegéből adódóan ideológiailag sokszínű politikai pártok számára ad lehetőséget a megmérettetésre – például az iszlám radikális Denknek –, ami által rendre több mint 10 párt jut be a parlamentbe. Ez azt is magával vonja, hogy négy- vagy ötpárti koalíciós kormányok felállítására van szükség, amelyek fölött viszont Damoklész kardjaként lebeg az instabilitás, vagy a kormányválság veszélye.

(Photo by Aris OIKONOMOU / AFP)

A Munkáspárt támogatottságának erodálódása évtizedek óta megfigyelhető, éppen ezért nem meglepő, hogy az egyébként 7 (!) nyelven folyékonyan beszélő Timmermans áttette székhelyét Brüsszelbe, miután a holland kormány biztosnak jelölte az Európai Bizottságba. A holland politikus csillaga gyorsan ívelt felfelé, miután gyakorlatilag a Bizottság akkori elnökének, Jean-Claude Junckernek vált jobbkezévé. A Politico szerint Timmermans néhány év alatt Brüsszel egyik legbefolyásosabb politikusa lett, sőt az „eurokrata trón” várományosának is tekintették sokan. Timmermans felemelkedése nem is a képességei vagy botrányai miatt kérdőjelezhető meg, hiszen diplomáciai tehetsége, nyelvtudása, és a brüsszeli politikában való jártassága elvitathatatlan.

A fő problémát esetében az jelenti, hogy az EU szempontjából rendkívül zivataros 2015 utáni korszakban (migrációs válság, Brexit, jogállamisági boszorkányüldözés) Timmermans egyre inkább az inkompetens Juncker főcsatlósává vált.

A holland politikus egyébként kérlelhetetlen védelmezője a szocializmusnak, és kritikusa a jobboldali politikusoknak, éppen ezért nem meglepő, hogy az egyik leghangosabb támogatója volt a kötelező migránskvótának is a 2015-öt követő években. Miután Juncker 2019-ben leköszönt a Bizottság éléről, megnyílni látszott az út Timmermans előtt, főleg azután, hogy az Európai Tanács a holland szocialista jelöltet favorizálta volna Manfred Weber néppárti jelölttel szemben, akinek a tapasztalatát hiányosnak ítélték meg a nemzetközi porondon.

Ennél a pontnál megemlékezhetünk arról az ominózus jelenetről, amikor egy Manfred Weberrel folytatott televíziós vitája során azt kérdezték Timmermanstól, hogy az iszlám Európa része-e? A holland politikus teljesen átszellemült válasza szerint „már 2000 éve, igen”. A progresszív válasz jutalma nem maradt el és a teremben ülőktől vastapsot kapott, az egyetlen apró hiba, hogy – a videó 2019-es keletkezésekor – maga az iszlám vallás sem volt még 1400 éves sem, hiszen Mohamed próféta és követői 622-ben menekültek el Mekkából Medinába (ez a hidzsra), amely időpont szolgál az iszlám időszámítás kezdetéül.

Végül egyébként a közép-és kelet-európai országok ellenállása miatt nem lett Timmermans a Bizottság elnöke, és helyette kompromisszumos megoldásként a korábban német védelmi miniszterként bukdácsoló Ursula von der Leyen foglalta el a pozíciót. Timmermans „kárpótlásul” az EB alelnöki posztját kapta meg, ami mellett a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos is lett, valamint az európai klímabiztosi pozíció is az ölébe hullott. Ezen minőségében sem túl sikeres egyelőre, miután minden zöldbaloldali politikushoz hasonlóan a családokkal fizettetné meg a zöld átállás költségeit.

Az eddigi tapasztalatokból kiindulva ezen pozícióban való valószínűsíthető bukása után még feljebb is vezethet út számára a brüsszeli elefáncsonttorony hosszú, tekergő lépcsői között.

Korrupciótól korrupcióig

 

Tehát Timmermans álmait az EB élén a német Ursula von der Leyen húzta keresztül, aki gyakorlatilag „jobb híján” került a pozícióba. Kinevezése nagy hullámokat vert, például a szocialista Martin Schulz úgy fogalmazott, hogy „hiába volt von der Leyen a német kormány leggyengébb minisztere, ezek szerint ezen teljesítmény elég arra, hogy Európát irányítsa.” Erős szavak egy olyan embertől, aki érettségi vizsga nélkül volt az Európai Parlament elnöke 2012 és 2017 között, majd ezt követően a német szociáldemokrata párt vezetőjeként (és ezáltal kancellárjelöltjeként) is megbukott mindössze egy év után 2018-ban.

Ami von der Leyen politikai pályáját illeti: az országos német politikába 2005-ben csatlakozott be szövetségi családügyi miniszterként, amely pozíciót 2009-ig birtokolta, majd a következő CDU-kormányok ciklusaiban 2013-ig a szociális és munkaügyi, majd 2019-ig a védelmi minisztériumot vezette.

(Photo by Jure Makovec / AFP)

A német politikus 5 éven keresztül volt országa védelmi minisztere, amely időszak alatt a hadsereg (Bundeswehr) állapotáról elborzasztó állítások keringtek. Például az, hogy a német hadsereg rendelkezésére álló 68 Tiger helikopternek mindössze 20 százaléka alkalmas felszállásra, míg a 136 Eurofighter repülőgépnek 30 százaléka röpképes. De a német hadsereg rendszeresített fegyveréről, a Heckler&Koch G36-ról is az derült ki, hogy a gépkarabély felmelegedése esetén konkrétan nem lehet vele pontosan célozni. Ennek tetejébe még a Gorch Fock gyakorlóhajó felújítása körüli korrupciós botrány is kirobbant 2018 decemberében, amelyben von der Leyent is sikkasztással és nepotizmussal vádolták az alá tartozó részleg szerződéseinek elosztása kapcsán. A vádak alapjául az szolgált, hogy egy 3,7 milliárd forintnyi értékű felújítás végül 50,6 milliárd forintnyi euróba került. Emellett 2019 januárja és júniusa között a német védelmi minisztérium – és kapcsolódó intézményei – 58,1 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el külső szakértőkre és támogató szolgáltatásokra. Összehasonlításképp: ugyanezen időszakban hasonló jellegű szolgáltatásokra a maradék 13 minisztérium összesen költött 66,7 milliárd forintnyi eurót. A helyzet tisztázásán az sem segített, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság nyomozását szabotálta a védelmi minisztérium azáltal, hogy von der Leyen mobiltelefonjáról az ügyhöz kapcsolódó adatokat letörölték „biztonsági érvekre” hivatkozva.

Mindezt követően alig egy hónapnak kellett eltelnie, és 2019. július 16-án a német politikus a füstös szobákban megkötött alkuk részeként felfelé bukhatott, és az Európai Bizottság élén találta magát.

Azonban ezt követően sem kerülték el a botrányok von der Leyent, amit jól mutat, hogy 2021 novemberében például a Tagesspiel napilap arról cikkezett, hogy miközben az EB elnöke elkötelezett „klímavédelmi” harcosnak tünteti fel magát, júniusban egy privátgéppel utazott Bécsből Pozsonyba, miközben a két város közötti távolság mindössze 47 kilométer. A napilap szerint ez is bizonyíték arra, hogy az EB elnöke is egyike azon vezető politikusoknak, akik bort isznak, de vizet prédikálnak.

Kétségtelenül rávilágít a brüsszeli elit képmutatására, hogy egy 2021-es tanulmány szerint a magánrepülőgépek egy főre eső szennyezése körülbelül tízszer nagyobb, mint az utasszállító repülőgépeké. A kutatás emellett arra is rámutatott, hogy a társadalom mindössze 1 százalékát kitevő szupergazdag elit felelős a globális légiközlekedés károsanyag-kibocsátásának mintegy 50 százalékáért. Mindezt tetézi, hogy amíg az átlagemberek pénztárcájának rovására történő szabályozások és „zöldadók” kivetése rendszeresen napirenden vannak, addig az Európai Bizottság által 2021 júliusában közzétett Európai Unió repülőgép üzemanyag-adópolitikájának tervezete szerint a magángépek mentesülnek a javasolt adó alól.

(Photo by THOMAS PETER / POOL / AFP)

2021 novemberében újra átcsaptak a hullámok von der Leyen feje fölött, miután kiderült, hogy az Európai Bizottság havonta többezres nagyságrendben töröl e-maileket és dokumentumokat, amelyeket ráadásul semmilyen módon nem archiválnak. Természetesen önmagában ez nem meglepő, hiszen a Bizottság alkalmazottai például csak 2021 októberében 75 millió emailt kaptak, ám maga a gyakorlat bőven biztosít lehetőséget korrupciós visszaélésekre. Az esetre úgy derült fény, hogy egy holland jogtudós, Martijn Nouwen olyan dokumentumokhoz akart hozzáférni, amelyek részletezik, hogy például Luxemburg, Írország és Málta hogyan alkalmazzák a több millió eurós mértékű „fejlett árazási megállapodásokat”, amin keresztül alacsony adókulcsokkal vonzzák be országukba a multinacionális cégeket.

Egészen elképesztő módon a Nouwennel folytatott 34 oldalas levelezésében az EB azt állította, hogy egyetlen e-mailjük sincs az üggyel kapcsolatban.

2022 januárjában pedig ismét az „eltűnt üzenetek” sodorták bajba a Bizottság elnökét, miután napvilágot látott, hogy a német politikus hónapokon keresztül egyeztetett privát SMS-ek formájában a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával, ám ezek az üzenetek ismételten eltűntek telefonjáról. Az 1,8 milliárdos vakcinabeszerzés kapcsán az átláthatóság hiánya miatt az Európai Ombudsman hivatala is bírálta az Európai Bizottságot, amire a testület úgy válaszolt, hogy „a bizottság szabályai nem mondják ki azt, hogy meg kell őrizni az ilyen típusú kommunikációt”.

Jól láthatóan von der Leyen – és egyébként korábban Juncker – esete is bizonyítja, hogy az Unió legnagyobb presztízsű pozíciójának betöltéséhez az alkalmasság helyett a jó kapcsolatrendszer sokkal kifizetődőbb.
A sorozat első része:

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Milák Kristóf bearanyozta Márton Richárd ezüstérmét az Eb-n

Milák Kristóf bearanyozta Márton Richárd ezüstérmét az Eb-n

Milák Kristóf megvédte Európa-bajnoki címét 200 méter pillangón, mögötte barátja, klub- és edzőtársa, Márton Richárd ért célba a római Eb-n. A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka 200 vegyesen akart vigasztalódni, miután nem jutott döntőbe 400-on. Sajnos, nem csupán néhány évvel korábbi időeredményétől maradt le, de a középdöntőben is jobban úszott, nem csoda, hogy csak a 8., míg Sebestyén Dalma 7. lett.

Soros ügyésze marad, Bostonban tombol a transznemű őrület

Soros ügyésze marad, Bostonban tombol a transznemű őrület

Egy vatikáni felmérésben pedig már úgy is nyilatkozhat az ember, hogy non bináris....

A török csendőrök migránsokat tuszkolnak át a görög határon

Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter kedden azzal vádolta meg a török hatóságokat, hogy migránsokat kényszerítenek át az Évrosz határfolyón görög területre.

Kifogyóban a Pride után a majomhimlő elleni vakcina

Nagy-Britanniában Brighton városában a jelentések szerint nem sokkal a városi Pride-felvonulás után felfüggesztették az oltások beadását, mivel a készletek krónikusan fogyóban vannak.

Egy vatikáni felmérésben választhatsz, hogy non-bináris vagy-e

Egy új vatikáni kérdőív egy harmadik lehetőséget is kínál a válaszadóknak nemük megadásakor, nevezetesen: férfi, nő és egyéb.

Borgula nem érti: miért tűrik még meg a magyarok Orbánt?

Borgula nem érti: miért tűrik még meg a magyarok Orbánt?

A hivatásos értetleneket az ember leggyakrabban már mosolyogva szemléli. Akik nem tudják elképzelni, hogy miért nem lázad a magyar, mikor az újságban azt olvassa, hogy ilyen rossz meg olyan rossz a helyzet. Szerintük az embereknek már régen éhen kellett volna halni például a hatalmas infláció okozta szegénységtől és még mindig élnek. Hogy van ez?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére