Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A búzahiány újabb migránsválsághoz vezethet

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2022.05.27. 16:00

Az orosz–ukrán háború elhúzódása egyre valósabb forgatókönyvvé teszi az Európa határain is túlterjedő élelmiszerválságot. Észak-és Kelet-Afrikában például több mint 500 millió ember van rászorulva az Oroszországból és Ukrajnából érkező gabonaimportra, aminek következtében– miután az lényegében a háború miatt megszűnt létezni – egy megélhetési válság ütötte fel a fejét a térségben. Ez pedig könnyen azt jelentheti, hogy Európa egy újabb migrációs hullámmal lesz kénytelen szembenézni a közeljövőben.

 

Gyülekeznek a migráció viharfelhői Európa felett

 

Miután Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búza- és árpaexportjának harmadát adja, minél tovább húzódik el a háború, annál súlyosabb lesz élelmiszerválság nemcsak Európában, hanem Észak- és Kelet-Afrikában is. Ez utóbbi igencsak súlyos következményekkel járhat, hiszen – érthető módon – még az európai embereket is érzékenyen érinti a globálisan jelentkező infláció, az alapvető élelmiszerek, a benzin és az energia drágulása, ám Afrikában mindez még súlyosabb következményekkel jár.

Az Afrika szarvának nevezett régióban Etiópia, Kenya és Szomália 60–80 százalékban Oroszországból és Ukrajnából importál búzát, amihez most az ukrán kikötőket lezáró fekete-tengeri orosz blokád miatt egyszerűen nem jutnak hozzá. Az ukrán raktárakban több millió tonnányi termény várakozik arra, hogy az óriási szállítóhajókon exportálják szerte a világban, ám a legnagyobb ukrán kikötővárosok egy része (Bergyanszk, Mariupol és Juzsnij) az orosz tengeri blokád miatt, míg a háború által közvetlenül nem érintett, ám erőddé alakított városok (Odessza, Csornomorszk) az elaknásított tengerszakasz miatt képtelenek ellátni funkciójukat.

A 200 milliós lakosságú kelet-afrikai alrégióban ez azt jelenti, hogy az import hiányában a kenyér és más alapvető élelmiszerek ára drasztikusan megnőtt, ami a legszegényebb családokat érinti leginkább. Az aszálytól, vízhiánytól, fegyveres konfliktusoktól, terrorizmustól és most már a háború következtében élelmiszerválsággal sújtott országokból ismételten többmilliós migrációs hullám indulhat el Európa felé.

 

 

Veszélyben az egyiptomi végvár

 

Hasonlóan súlyos helyzet kezd kialakulni Egyiptomban, amely ország a búzaimport nagy részét korábban szintén Oroszországtól és Ukrajnától szerezte be, ezért most kénytelen alternatív megoldások után nézni az ország. Egyiptom felé egyébként évtizedek óta a legnagyobb kihívást azt támasztja, hogy a kormány képes legyen a rendkívül dinamikus ütemben növekvő lakosság alapvető igényeit kielégíteni.

Gondoljunk csak bele, hogy 1960 óta megtriplázódott az ország lakossága, ami által mostanra 100 millió ember élelmiszerellátásról kell gondoskodnia a kormánynak. Egyiptom helyzete egyébként nem egyedüli, miután szinte az összes közel-keleti állam hasonló demográfiai kihívásokkal küzd, ami azzal is együtt jár, hogy a robbanásszerűen megnőtt és megfiatalodott lakosságnak kellene munkát, megélhetést és lakhatást biztosítania. Ám a munkaerő- és lakáspiac nem képes lekövetni a gyors demográfiai növekedést, ez pedig magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a frusztrált és jövőkép nélküli fiatalok évtizedek óta elfojtott társadalmi feszültségeket robbantanak ki. Miután egy súlyos megélhetési válsággá fajuló élelmiszerválság már komolyan fenyegetné a társadalmi békét Egyiptomban, ezért a katasztrófa elkerülése érdekében közel-keleti állam már Indiát is felvette azon országok listájára, amelyeken keresztül pótolni szeretné a búzaimportot. Május közepén azonban az indiai kormány teljes export kiviteli tilalmat rendelt el, ami rendkívül rossz hír Egyiptomnak, és ezáltal Európának is.

 

Ennek oka, hogy az egyiptomi Abd el-Fattáh esz-Szíszi katonai rezsimje 2015 után az illegális migrációt jelentős mértékben visszaszorító végvárrá vált a Közel-Keleten, ezáltal védve Európa határait is. Ha a búzahiányból kialakuló társadalmi elégedetlenség elsöpörné a Szíszi-rezsimet, akkor az Európára nézve katasztrofális következményekkel járna.

Emlékezhetünk, hogy biztonságpolitikai szempontból nézve a Kadhafi-rezsim Líbiában hasonló funkciót látott el, egészen az amerikai demokrácia-export bekövetkeztéig, amit követően az ország a migrációt hatékonyan visszaszorító tranzitországból az embercsempészet fellegvárává váló bukott állammá vált. Amennyiben Egyiptom elveszíti stabilitását, akkor nemhogy nem lesz képes feltartóztatni az Afrikából érkező migránshullámokat, de maga is jelentős migrációt kibocsátó országgá válik.

Az pedig komoly aggályokat vet fel, hogy Európa jelenlegi állapotában képes lenne-e egy újabb többmilliós migrációs hullámot visszatartani. Az sem másodlagos szempont, hogy az európai szociális ellátórendszereket már így is túlfeszíti, hogy a 2015 után – például Németországba – érkezett menekültek átlagosan 50 százaléka a mai napig segélyből él, az Ukrajnából érkezett menekültek ellátása szintén jelentős teherrel jár, miközben az infláció miatt az átlag európai emberek elszegényedési folyamata is megindult.

Ezért is járna katasztrofális következményekkel, ha több millió idegen kultúrájú ember zúdulna Európára, miközben az EU az önsorsrontó szankciós politikájával recesszióba taszítaná kontinensünk gazdasági helyzetét.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Karácsonynak vállalnia kell a felelősséget a dollárbaloldal külföldi kampánytámogatása miatt

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője az MTI-hez szombaton eljuttatott videónyilatkozatában legalábbis erre szólította fel a főpolgármestert.

Petr Pavel nyugalmazott tábornok nyerte a cseh államfőválasztást

Petr Pavel kapta a voksok 58,3 százalékát, míg Andrej Babiš 41,68 százalékot kapott. A választási részvétel meghaladta a 70 százalékot, ami új rekordot jelent. Pavel mintegy 3,4 millió szavazatot kapott, míg Babiš egymillióval kevesebbet.

Újabb 10 névre derülhet fény a brüsszeli korrupciós botrányban

Újabb 10 névre derülhet fény a brüsszeli korrupciós botrányban

Az Origo szerint fordulat állhat be a nyomozásban azzal, hogy görög sajtóértesülések alapján Pier Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselő 10 újabb korrupt politikus megnevezésére készül.

Orbán Viktor: Ha a baloldal lenne ma kormányon, akkor mi is nyakig állnánk a háborúban

Orbán Viktor: Ha a baloldal lenne ma kormányon, akkor mi is nyakig állnánk a háborúban

A baloldal megmondta, hogyha mandátumot kap, akkor együtt úszik a nemzetközi közösséggel. Azt fogja tenni, amit a többiek, durvábban fogalmazva: azt fogja tenni, amit mondanak nekik. Mi pedig azt mondtuk, hogy van magyar nemzeti érdek. Így 2022-ben az emberek valójában háború és béke között választottak. És a békét választották – írta közösségi oldalán a miniszterelnök.

Von der Leyen: Nem térhetünk vissza az orosz energiafüggőséghez

Semmilyen körülmények között nem térhetünk vissza az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséghez – szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a német, ellenzéki, jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) düsseldorfi újévi fogadásán szombaton.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére