Több ízben is foglalkoztunk már azzal, hogy Svédország egy kiemelkedő közbiztonságot érintő problémával küzd: a döntően migrációs háttérrel rendelkező szervezett bűnözésből élők előszeretettel alkalmaznak különböző robbanóeszközöket egymás ellen.

Az egyre inkább eldurvuló bandaháborúkban megsérülő részvevőkön kívül azonban gyakran a járókelők is súlyosan megsebesülnek, ugyanis egy-egy meghibásodott, utcán hagyott szerkezet nem ritkán napokkal később lép működésbe. A no-go zónáit tagadó svéd kormány nem véletlenül volt kénytelen „kézigránát-amnesztiát” hirdetni, melytől azt remélték, hogy a büntetés nélkül beszolgáltatott robbanószerkezetekkel meg fogják tudni fékezni a rohamosan emelkedő trendet.

Svéd sajtóértesülések szerint azonban nem segített az amnesztia, ugyanis az adatok szerint a tavaly januártól júniusig mért időszakhoz képest, idén – ugyanebben az intervallumban – 45 százalékkal növekedett a robbanószerkezetekkel elkövetett incidensek száma. Ez számszerűen azt jelenti, hogy míg tavaly az első fél évben 83 esetet regisztráltak, idén már 120-at. A felfelé ívelő tendenciát a svéd Kriminalisztikai Központ is megerősítette, majd közleményükben hozzátették: nem csupán egyetlen kiugró évről beszélünk, 2013 óta folyamatos növekedést tapasztalnak.

Sven Granath kriminológus szerint egyelőre nehéz beazonosítani, hogy ennek pontosan mi az oka, ugyanakkor elismerte, az északi országban a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma is nőtt. Elmondása szerint az is rontja a nemzeti statisztikát, hogy „bizonyos helyeken” kiélezettebbek a konfliktusok egyes „bűnözői hálózatok” között.