Többen jönnek haza, mint ahányan elvándorolnak Magyarországról
888.hu
2021.05.10. 16:35
A KSH friss demográfiai kiadványából kiderül, hogy egyre kevesebben mennek el az országból, és egyre nő a visszavándorlási hajlandóság.
Folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája,
2020-ban is többen tértek haza, mint ahányan elmentek
– derül ki a KSH friss demográfiai kiadványából.
Viszont a brexitnek a várakozásokkal ellentétben nem volt érdemi hatása, elsősorban Ausztriából jöttek haza többen – írja a portfolio.hu.
Az előzetes adatok szerint az előző évben 19 300-an vándoroltak ki az országból, és 23 100-an tértek vissza azok közül, akik Magyarországon születtek – közölte a statisztikai hivatal a Népmozgalom, 2020 című kiadványában.
A kivándorlás első számú célországa 2018 óta nem Németország, hanem Ausztria, ez tavaly sem volt másként, ugyanis 7200-an vándoroltak ki hivatalosan nyugati szomszédunkhoz, ami minimális, 250 fős csökkenést jelentett.
Németországba és az Egyesült Királyságba viszont majdnem ezerrel kevesebben mentek, és az egyéb országoknál is volt nagyjából ötszáz fős visszaesés.
A visszatérési kedv elsősorban Ausztriából ugrott meg, amit kompenzált az, hogy Németországból kevesebben tértek haza.
Elsőre talán meglepő, hogy a brexit ellenére az Egyesült Királyságból nem indult el jelentősebb hazavándorlás, vagyis aki már a szigetország kilépése előtt kiment, az jó eséllyel marad is.
Azt viszont a statisztikai hivatal nem közölte, jelenleg hány magyar él az egyes országokban, ezzel kapcsolatban továbbra is csak a nemzeti adatokra tudunk hagyatkozni. A legtöbb ország pedig szép lassan frissíti 2020-as adatait, így erről is képet kaphatunk.
A hazai és a nyugat-európai statisztikák különbségével kapcsolatban egy fontos hibára már rávilágítanak a német adatok: miközben a KSH szerint 5250 magyar vándorolt ki tavaly Németországba, a Destatis adatai szerint 13 670 magyar állampolgár jelent meg a statisztikában bevándorlás miatt.
Nehéz elképzelni, hogy a különbözetet adó nyolcezer ember nem Magyarországról vándorolt el a németekhez. Esetleg a különbség kis részét magyarázhatja a brexit hatása, ami miatt az Egyesült Királyságból költözhettek át Németországba.
De a különbség oka sokkal inkább az lehet, hogy
a KSH csak azokat számolja bele hivatalosan a fenti számba, akik itthoni lakcímük megszüntetésével költöztek el, a német adat ellenben szélesebb kört fed le.
Az uniós szabad munkavállalás mellett ugyanis már semmilyen engedélyt nem kell kérniük a magyaroknak, sokan az itthoni lakcímüket is fenntartják.
Ugyanez látszik évek óta a brit és az osztrák adatokon: a hivatalos brit statisztikai hivatal (ONS) szerint 118 ezer magyar él az országban, miközben december végéig már több mint 131 ezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt a brexit utánra, az osztrák hatóság pedig majdnem négyezer fős növekedést mért, miközben a KSH szerint hatezerrel többen tértek haza, mint ahányan elvándoroltak.
A német és osztrák adatok kapcsán még egy dolgot lehet kiemelni: egyelőre nem tudni, mennyire biztosan mérték az ottani statisztikai hivatalok a járvány következtében akár ideiglenesen hazaköltözők számát, ami ugyancsak bizonytalanná teheti a statisztikákat.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
