Korábban elmondta, a tőkebevonásra készülő cégek legnagyobb problémája, hogy nem tudnak tőkét és tapasztalt munkaerőt szerezni. Mi tehát a megoldás?

– A stabil tulajdonosi háttér és a megfelelő képzettségű, motivált munkaerő békeidőben is a jól működő vállalkozás kulcsa. A tulajdonosok és a munkavállalók is abban érdekeltek, hogy a vállalat hosszú távon is sikeres legyen. Mindenki olyan cégbe fektet szívesen, ott akar dolgozni, ahol biztosítottak ennek a feltételei. Ahhoz, hogy egy cég minőségi munkaerőt és tőkét tudjon magához vonzani, alapvető tényező a biztos piaci helyzet és jövedelemtermelő képesség. Egy veszteséges, egyik napról a másikra tengődőben ugyanolyan rossz dolgozni, mint tulajdonosnak lenni. A dinamikus fejlődéshez elengedhetetlen a vállalat által megtermelt hozzáadott érték. Ez biztosítja, hogy van pénz bérekre, és – legalábbis idővel – lesz profit osztalékra. Professzionális befektetőként a Széchenyi Alapok számára különösen fontos a cégérték növekedése, hiszen mi előbb vagy utóbb kiszállunk az addigra már jelentősen megerősödött, sokszoros értékű társaságból. Ez csak komoly értékteremtésre képes vállalkozásoknál lehetséges, mi ilyeneket keresünk, ehhez pedig elengedhetetlen a céget és a munkavállalókat is hatékonyan vezetni tudó menedzsment, akiknek hozzáértésére a befektetők és a dolgozók is biztosan számíthatnak. A megoldás tehát a társaság vezetésének és üzleti modelljének hatékonysága. Kis ország lévén az exportpiac – különösen manapság – kiemelt fontosságú – mondta a VG-nek adott interjújában Jobbágy Dénes, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója.

– Nemrég egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar gazdaság váratlanul sodródott válságba, nem kellett volna így történnie. Ön szerint miként készülhetett volna fel a nehéz időkre a kormány?

Véleményem szerint a kormány az eddigiekben mindkét válságot a lehetőségeinkhez képest tökéletesen kezelte. A gondolattal arra utaltam, hogy

És mindkét válságnak volt olyan előzménye, amely alapján a vezető hatalmak ezek bekövetkeztét előre láthatták volna. Gondolok itt a 2005 környéki madárinfluenzás-pandémia felkészülési terveire a WHO-nál vagy a krími előzményekre. És így jogosan merül fel a kérdés, hogy valóban előre látták-e? De ha nem, miért nem? Viszont ha igen, úgy látták-e azt is előre, hogy az első esetben összeomlanak a szállítói láncok és a világ félig működésképtelenné válik, míg a másodikban Európa eddigi egyik legsúlyosabb energiaválsága robban ki. És ennek kapcsán jegyeztem meg a hallgatóságban ülő vállalatvezető társaimnak, hogy rajtunk is óriási a felelősség abban, hogy miképp tudjuk túlélni ezt a mostani – egyelőre még mélyülő – válságot. Mi a befektetéseinknél most a korábbinál is nagyobb súlyt fektetünk arra, hogy a cég pénzügyi működése ne legyen túlságosan kifeszített. Tehát legyen mindig elegendő tartaléka, hogy egy válságot is túl tudjon vészelni, sőt próbáljon a válságban olyan lehetőségeket találni, amelyeket ki tud használni – és ezek kihasználásában mi, a Széchenyi Alapok is tudunk segíteni. Hosszú távon gondolkodunk, nem ijedünk meg az első viharfelhők láttán, és a tartós, stabil megoldásokban vagyunk érdekeltek.

– Beszédében azt is megemlítette, hogy ezután csak azok fognak megbirkózni a kihívásokkal, akik rugalmasan alakítják stratégiáikat. Mit jelent pontosan a rugalmasság ebben az esetben és kikre vonatkozik a megállapítás?

– A rugalmasság ebben az esetben az előző gondolatmenet folytatása. Nem szabad beleragadni az „eddig működött, ezután is működni fog” gondolkodásba, mert egyáltalán nem biztos, hogy ezután is így lesz. A Covid okozta válság után egy gyors felpattanás következett, de ez nem jelenti azt, hogy most is gyors lesz, akármennyire is szeretnénk. Ezért csak azok tudnak magabiztosan megbirkózni a kihívásokkal, akikben megvan az ehhez szükséges rugalmasság – stratégiai és pénzügyi értelemben is.

Tudnak és mernek is lépni, hogy éljenek az új, az energiaválság hatására megsokszorozódott piaci lehetőséggel. Szintén jó példa portfoliócégeink közül a Café Frei, akik már az előző válság hatására, stratégiájukat rugalmasan alakítva egyszerre igazodtak a piachoz, de formálták is azt azzal, hogy a kiskereskedelem felé nyitottak egy kibővített termékkínálattal.

A teljes interjú ITT olvasható.