A válságnak többféle oka van: utópisztikus elképzelésekkel rendelkező, de gazdaságilag és technológiailag megalapozatlanul megvalósított éghajlat-politika; a fosszilis tüzelőanyag-iparban történő beruházások hiánya; túl kevés hosszú távú és rögzített árú gázellátási szerződés; valamint ideológiai alapú megkülönböztetés a nukleáris technológiával szemben.

2020-ban az európai primerenergia-fogyasztás 57,5 százalékát importálták és a fő beszállító Oroszország volt.

Hogyan próbálják a különböző európai kormányok megvédeni a fogyasztókat az energiaárak megugrásától, és vajon az Egyesült Királyság eleget tesz-e?

Spanyolország

Spanyolországban a megújuló energiaforrások kapacitása ugrásszerűen megnőtt, de a gáz még mindig az ország energiamixének mintegy negyedét teszi ki, ezért Spanyolország volt az egyik leginkább érintett ország a gázáremelkedésben.

A spanyol kormány komoly intézkedéseket vezetett be a villamosenergia-árnövekedés mérséklésére:

A kormány 2022. március 31-ig a jelenlegi 25 százalékról 60 százalékra, a súlyosan veszélyeztetett fogyasztók esetében pedig 40 százalékról 70 százalékra emelte a kedvezményt. 1,22 millió háztartás részesül a szociális hőtámogatásban (TSA) is: az átlagos juttatás 200 euró háztartásonként.

Lengyelország

Lengyelországban az élelmiszerek, a földgáz és a műtrágyák áfája 2022 februárjától hat hónapra nullára csökken. Ezenkívül az eredetileg januártól márciusig érvényes intézkedést, amely a villamos energia áfáját 23 százalékról 5 százalékra csökkentette, július végéig meghosszabbítják. Ez kiegészíti az első inflációellenes csomagot, amely szintén 2021. november végén csökkentette az üzemanyag, az energia és a gáz árát terhelő adókat.

Magyarország

Magyarországon az energiafogyasztás költségei nem emelkedtek, mivel 2013-ban már létezett egy olyan intézkedés, amely a közüzemi költségek csökkentését kényszerítette ki. Az intézkedés célja, hogy az árváltozások kockázatát a háztartásokról az energiaszolgáltatókra hárítsa át azáltal, hogy rögzítik a tarifákat. A program csökkentette a háztartások rezsiköltségét, így védve a fogyasztókat a piaci áringadozásoktól.

Ha a lakossági árakat a megemelkedett energia alapján határozták volna meg, akkor a háztartások rezsiköltsége közel négyszeresére emelkedett volna, amely 1,3 millió embert taszított volna energiaszegénységbe.

Magyarországon 2021 novemberében hivatalosan is meghatározták az üzemanyagárakat. Május 15-ig a magyar kormány a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti legmagasabb árát 1,34 euróban határozta meg. A magyar kormány döntött az alapvető élelmiszerek árának befagyasztásáról is. Ennek értelmében az érintett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy azok ne haladják meg a 2021. október 15-i árakat. Az árbefagyasztás február 1-jétől 2022. május 1-jéig lesz érvényben.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021 decemberében közzétett nemzetközi árösszehasonlító elemzése az EU-27 fővárosainak, valamint Belgrádnak és Londonnak az energiaárait hasonlítja össze.

Franciaország

A francia kormány nem titkolta: el akarja kerülni, hogy a „sárgamellényes mozgalom” visszatérjen az utcákra, amely korábban egy adóemelés miatt robbant ki az üzemanyag-utánpótlás kapcsán.

A francia kormány grandiózus szociális programot jelentett be, amelynek keretében a lakosság fele 120 euró „inflációs kompenzációt” kapna az energiaárak emelkedésének ellensúlyozására.

Franciaország 2021 szeptemberében kötelezettséget vállalt arra, hogy 2021-ben 4 százalékban maximálja a szabályozott villamosenergia-költségek emelkedését, és a háztartások védelme érdekében a 44 százalékos energiaár-emelkedés költségeit a szolgáltatókra hárítja. Ennek elősegítése érdekében a kormány utasította a 80 százalékos állami tulajdonban lévő EDF-t (Électricité de France), hogy olcsóbban adja el az atomenergiát a versenytársaknak, hogy korlátozni tudják az áramárak emelkedését a piacon.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban árplafon van érvényben a legelterjedtebb háztartási energiaszerződésekre, de az energiaárak áprilistól emelkedni fognak, miután 54 százalékkal megemelték az árplafont. Az egyéb intézkedések között szerepel, hogy 2022 októberétől minden háztartás számára 200 font kedvezményt biztosítanak a villanyszámlákból, amelyet öt év alatt kell visszafizetni, valamint az angliai háztartások mintegy 80 százaléka számára áprilistól 150 font kedvezményt nyújtanak az önkormányzati adó számláira, amelyet nem kell visszafizetni. A kormány emellett 144 millió font diszkrecionális finanszírozást is biztosítana az alacsony jövedelműek megsegítésére: vagy nem fizetnek önkormányzati adót, vagy olyan ingatlanban laknak, amely nem részesül a kedvezményben.

A Bank of England arra számít, hogy a fogyasztói árindex (CPI) áprilisra 6 százalékra emelkedik, míg egyes elemzők szerint akár a 7 százalékot is elérheti, hacsak a kormány nem dönt úgy, hogy több milliárd fontot pumpál az energiaágazatba, hogy megállítsa a fűtési költségek emelkedését.

Összegzés

A tekintélyes magyarországi Századvég közvéleménykutató intézet nagyszabású felmérése szerint az európaiak 43 százaléka (beleértve az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot) aggódik amiatt, hogy az energia túl drágává válik. Figyelemre méltó, hogy

Ezek a rövid távú beavatkozások enyhíthetik a jelenlegi helyzetet, de a folyamatos válságok elkerülése érdekében az európai nemzeteknek meg kell erősíteniük energiaszuverenitásukat.

Amíg nem érünk el technológiai áttörést a termelt villamosenergia tárolása terén, addig nem fog működni az az elgondolás, hogy egyre többet és többet fektessünk az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokba, például a nap- vagy szélerőművekbe.