Trippon Mariann, a pénzintézet vezető elemzője egy online sajtótájékoztatón kiemelte: a kedvezőbb kilátások a vártnál gyorsabb, az év közepére szinte teljesen megvalósuló nyitás hatását tükrözik.

A fejlett országokhoz hasonlóan az infláció emelkedése Magyarországon is probléma, erőteljes felfelé mutató kockázatok láthatók. Az év második felében és éves átlagos szinten is 4 százalék felett marad az infláció, jövőre pedig lassulhat a drágulás mértéke. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt két hónapban a Magyar Nemzeti Bank is elkezdte hangsúlyozni a kockázatokat, egyrészt a feltörekvő országokkal szembeni kockázat kerülését, másrészt a másodkörös inflációs hatásokat. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a jegybank szerint az infláció megugrása egyszeri sokk lesz.

A forint árfolyama az euróhoz képest a pénzintézet előrejelzése szerint továbbra is a 355–365-ös sávban marad; az elemző szerint ennek a sávnak az „alján ingadozhat”.

„A legnagyobb javulás a nagy zuhanást elszenvedett szolgáltatói szektornál várható idén, a helyreállítás azonban a turizmus-vendéglátás területén hosszabb időt fog igénybe venni. A fogyasztás a gazdasági növekedésnél visszafogottabb mértékben, 3 százalék körül növekedhet idén” – jelezte az elemző. Arra is kitért, hogy

Trippon Mariann felhívta a figyelmet arra, hogy a Covid-problémán még nem jutott túl a világ, a gazdaságra nézve globális szinten kockázatot jelent az új mutánsok megjelenése. Az új esetszámok magas szinten platóznak világszinten, az oltásban élen járó országokban – Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Magyarország – az úgynevezett nyájimmunitás elérését pedig ma már nem kínálati, hanem hajlandósági tényezők gátolják.

Az elemző újságírói kérdésre megjegyezte: amennyiben a piaci feltételek kedvezőek, sor kerülhet magyar devizakötvény-kibocsátásra.

– tette hozzá.