Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Oltalom a híveknek, bocsánat a megtérőknek, pusztulás a lázadóknak

Olvasói vélemény

2019.04.07. 13:00

„Tiltakozunk azon valótlan állítás ellen, mintha minden eddig kelt kormányintézkedések egyes magánszemélyek tettei, az egész nemzet pedig és vele mi, ily egyes pártütők elámított vak eszközei volnánk; és kijelentjük, hogy Magyarország királyi esküvel szentesített alkotmánya védelmét igaz ügynek tartjuk, és ezen meggyöződésünkben azt minden megtámadás ellen öntudattal védjük” – Főhadiszállás, Pozsony, 1848 november 26., Csányi László főkormánybiztos sk., Görgey Arthúr tábornok sk.

Sajtóbeszámolók szerint Orbán Viktor miniszterelnök 2017 januárjában felhívta a figyelmet: lázad a globális pénzügyi rendszer uralma alatt magára hagyott középosztály, és van egy „nemzeti típusú” lázadás is, ami a nemzetközi hálózatok és szövetségi rendszerek túlterjeszkedése, az Európai Egyesült Államok hívei ellen, a szuverenitás jegyében zajlik, és amit körbefon „a politikai korrektség, az elszigetelés, a megbélyegzés elleni szellemi lázadás”. Szavait látványosan igazolták az uniós tagállamokban azt követően lebonyolított nemzeti választások eredményei, melynek során a hagyományos pártok egyértelműen visszaszorultak. Ennek a lázadásnak emblematikus ügye a bevándorlás, mely minden egyéb politikai kérdést meghatároz, és az ahhoz való viszony az EU-ban nyilvánvalóvá teszi a lázadók és az ancién regime hívei közötti törésvonalat az összes többi ügyet illetően. Az uniós intézmények elfoglalásán, a jogok és értékek értelmezési monopóliumának kisajátításán nyugvó politikai status quo fenntartásában érdekeltek azok a politikai erők, amelyek egyértelmű célja, hogy a következő években létrehozzák azt az uniós működési struktúrát, amely a nemzetállamok alkotmányos kompetenciájából birodalmi irányítás alá vonná többek között a migráció, a határvédelem, az agrárpolitika, és adózás egyes kérdéseit. Az ez ellen lázadó országokat, valamint az azok élére választott kormányokat, kormányzó pártokat olyan technikákkal igyekeznek megtörni, amelyekben ismételten megelevenedni látszanak az 1848-49-es függetlenségi küzdelmek eseményei.

1848. október 25-i Windischgrätznek szóló levelében Kossuth egyértelműen rögzítette, hogy Magyarország mindig szabad, önálló királyság volt, „nem kebelezve be semmi más államba, s nem vetve alá semmi más országnak. Ezen feltétel alatt adta át Magyarország királyi koronáját az uralkodó háznak. És 14 királyaink a habsburgi házból fogadták esküvel a magyar birodalom önállásának és alkotmányos jogainak fenntartását.”

Ehhez hasonlóan az EU alapszerződései jelenleg is a tagállami szuverenitás, az alapvető állami funkciók és a nemzeti identitás kötelező tiszteletén nyugszanak. Ennek megfelelően az unió a szuverén tagállamok nemzetközi közösségeként definiálja magát, nem pedig önálló államként. Magyarország ezekkel a jogi feltételekkel csatlakozott az EU-hoz, ezen az alapfeltételen nyugszik az ország tagsága.

Kossuth szembesítette Windischgrätzet a bécsi háttérhatalomnak a magyar nemzeti szuverenitás elvonására irányuló törekvésével: „A népek története nem mutathatja fel a hitszegés, árulás és rosszlelküség hasonló példáját, minő az ármányok azon szövevénye, melylyel egy csalárd udvari kamarilla a magyar birodalomnak nemcsak törvényesen alkotmányos jogait, hanem állami létét is megsemmisiteni törekszik.”

A kamarilla jelentése nem más volt, mint az uralkodó környezetében a kormányzás menetére döntő befolyással levő, nem hivatalos, a háttérből cselszövésekkel irányító titkos kör. Nem tud nem eszembe jutni, hogy a magyar kormány ugyanezt tette világossá, amikor a brüsszeli bürokraták, valamint az őket irányító befolyás alatt tartó, Soros György nevével fémjelzett mai kamarilla terveit tárta a nyilvánosság elé.

Döbbenetes módon az uralkodói udvar tisztségviselői részéről – az antiszemitizmust kivéve – ugyanazok az álhírek hangoztak el, mint manapság az uniós vezetők részéről: a magyar kormány megtéveszti a polgárait azért, hogy magán politikai érdekeket érvényesítsen, és szét akarja robbantani a (perszonál-)uniót. Csányi László főkormánybiztos és Görgey Arthur tábornok ezért is tartották szükségesnek mindkét „fake newst” visszautasítani és egyértelművé tenni, hogy magyar részről nincs elszakadási törekvés, ellenkezőleg, a jogszerű viszony rendezése a cél: „Kijelentjük, hogy amint az egész magyar nemzet – mindazon esküszegő árulás daczára, minőnek a historiában párja nincs , királyát folyvást azon loyalitással tiszteli, minőnek a régi és új historiában szinte nincs párja: úgy mi is óhajtjuk virradását azon napnak, melyen a törvényes viszony a király részéről a magyar nemzettel az alkotmány alapján visszaállíttassék.”

Magyarország erős Európát akar, de nem Európai Egyesült Államokat, hanem stabil tagállamok olyan szövetségét, amelyhez eredetileg is csatlakoztunk – szögezte le hasonlóképpen félreérthetetlenül a mai magyar kormány is az EU-ellenesség hamis brüsszeli vádjára.

Amint a jelenkori uniós reakciókat tapasztaljuk, ebben sincs különbség a túlerőben lévő hatalom korabeli fellépéséhez képest. Ebbe beletartozott a destabilizációs belpolitikai kísérletek támogatása már akkor is. Görgeyék azonban erről tudósítottak: „Hazafiui örömmel nyilvánítjuk, hogy hazánk legnagyobb részében csend és egyetértés uralkodik, és az ország egészének törvényes rende azon egyes lázadási kisérletek által sincs megzavarva, miket éppen a reakczió és azon bitorlott hatalom szitogat, mely a király nevével visszaélve, a király esküjét sárba tapodja.”

Úgy tűnik, a többség akkor sem volt vevő a birodalmi értékek eltorzított értelmezésére hivatkozó ellenzéki provokációkra. Mai szemmel az is feltűnő, hogy Windischgrätz az akkori kampányeszközök útján kiáltványban tudatta, hogy a fegyveres beavatkozásának egyetlen célja az, hogy az ellentétektől megosztott magyar hazában a békét „visszaadja”. Emlékezetes, hogy Judith Sargentini is azzal indokolta a magyar belügyekbe történő beavatkozását, hogy visszahelyezze jogaiba a belpolitikai helyzet miatt azoktól megfosztott magyar állampolgárokat.

Természetesen a zsarolás is napirenden volt már akkor is: „Ti gonosz szándéku pártütők által elcsábítottak! Itt az utolsó pillanat visszatérni a királyotok iránti hivséghez; s ha visszatértek: úgy nemcsak az uralkodó kegyelmére, de az én közbenjárásomra is számíthattok. Ámde azok, kik ezen szerencsétlen országot hatalomszomjuknak és büntetést érdemlő hiuságuknak föláldozták, bennem szigoru biróra találnak. „Oltalom a híveknek, bocsánat a megtérőknek, pusztulás a lázadóknak!” – ez jelszavam.” – közölte Windischgrätz. Egyértelmű szavak: védelem a kollaboránsoknak, megbocsátás a behódolóknak, megsemmisítés a hazafiaknak. Az ultimátum ma sem hangzik másképp…

A magyar szabadságharcosok kötelező példát mutattak arra, hogy az ilyen ultimátumra mi a helyes válasz: „mi a nemzet képviselőiben ismerjük fel azon hatalmat, mely egyedül intézkedhetik törvényesen Magyarország ügyei felett. Jelszavunk: alkotmányos jog és szabadság. Ez alatt készek vagyunk minden megtámadás ellen utolsó csöpp vérig küzdeni, és ez alatt reménylünk minden törvénytelen erő és ármány ellen győzni!”

Tisztelet a 48-49-es hazafiaknak, kitartás a maiaknak!

Ezt a cikket egy olvasónk írta. Amennyiben Te is kedvet kaptál, várjuk írásodat a [email protected] címre. A további részletekről itt olvashatsz.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Tévhitek a klímaváltozásról: A nap a bűnös?

Tévhitek a klímaváltozásról: A nap a bűnös?

Rengeteg közhely és tévhit kering a klímaváltozással kapcsolatban mindkét oldalról. Új cikksorozatunkban megvizsgáljuk, hogy ezek vajon mennyire igazak, mit gondol ezekről a tudomány.

Húszfős pakisztáni migránsbanda csonkolta le egy fiatal kertész kezét Angliában

Húszfős pakisztáni migránsbanda csonkolta le egy fiatal kertész kezét Angliában

Egy idős hölggyel erőszakoskodott egy 27 éves migráns, akit munkába igyekvő kertészek állítottak le. Nem vette jó néven, húszfős bandával tért vissza.

Lezárult a párizsi merényletekkel kapcsolatos nyomozás, leghamarabb egy év múlva kezdődhet a per

Lezárult a nyomozás a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat ügyében, amelynek pere leghamarabb egy év múlva kezdődhet el – közölte hétfőn a francia terrorelhárítási ügyészség.

Kirekesztés elleni gabonapehely hatezer forintért? A hülyének is megéri!

A Kellogg’s összekeverte az összes gabonapelyhét, hogy a kirekesztés ellen tiltakozzon. Zseniális!

Salvini Olaszok Koalíciójának nevezte el a jobbközép pártok szövetségét

Salvini Olaszok Koalíciójának nevezte el a jobbközép pártok szövetségét

Egységbe forrt a jobboldali és jobbközép pártok szövetsége. Eközben a Giuseppe Conte vezette kormányban egyre erősebbek az ellentétek.

Felfüggesztették Varjú László mentelmi jogát

Az Országgyűlés hétfőn 146 igen és 29 nem szavazattal felfüggesztette Varju László mentelmi jogát.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére