Mint azt a rutinosabb 888-olvasók bizonyára tudják, minden este pontban 19 óra 59 perckor jelenik meg az oldalon az „Este 7:59”, amely cikkben az adott nap legfontosabb híreit, írásait elevenítjük fel. Talán megbocsájt nekem a kedves Olvasó, ha ezúttal kivételt teszek, és egy egészen más 7:59-cel „örvendeztetem meg” a nagyérdeműt. Tudniillik a mai nap (2020. december 30.) az utolsó munkanapom a nyolcasnál, stílszerűen egy általam mindig is preferált esti ügyelettel fejezem be az itteni pályafutásomat.

(A fegyvert nem teszem le: a harcot, amit a magyarság és az európai ember megmaradásáért vívunk, más helyen ugyan, de folytatom tovább.)

A 888.hu volt az első igazi munkahelyem, a laphoz még 2018 nyarán kerültem gyakornokként. Az első mentorom Joci (Horváth József György) lett, de az akkori csapat többi tagja is hamar befogadott, és segítette a szakmai fejlődésemet:

• Bélával (Pörge Béla) hamar egymásra találtunk, hiszen – mint azt bizonyára sokan tudják – mindketten Újpest-szurkolók vagyunk.
• Rengeteget köszönhetek Nagy Gábornak, aki munkaidején kívül is örömmel segített az első saját anyagaim „lektorálásában”.
• Nem lehet nem megemlékezni Bokiról (Bokor Gábor) sem, akitől megtanultam, hogyan lehet kattintós címeket adni. :D
• Laci (Bertha László) fradista létére remek főszerkesztő-helyettes volt, Vincze Viktor Attila pedig a hagyományos újságírás, a valódi #szakma rejtelmeibe avatott be.
• Ugyancsak a polgári irányvonalat képviselte Bácskai Balázs Professzor Úr, aki higgadt, kimért stílusával még a pörgősebb napokon is a nyugalom és a biztonság szigetévé varázsolta a „szerkit”.
• Ha gondunk akadt a helyesírással, vagy csak simán fáradtak voltunk, és elgépeltünk valamit, Eszti (a sasszemű korrektor) mindig megvédte a mundér becsületét.
• Lóritól (Sümeghi Lóránt) és természetesen a főszerkesztőtől, G. Fodor Gábortól a politikai kommunikáció terén lehetett sokat tanulni, de Tóth Dalma, Zelenka Dóri, Forisek Ádám, Csordás Betti, Oláh Gellért, majd később Ányos Miki, Békési Marci, Filipp Dávid, Fábián Eszter, M. Kovács Robi, Prokaj Dávid, Bálint Eszter, Horváth K. Józsi, Balázs Feri és Fodor-Horváth Zsófia is nagyszerű munkatárs volt.

Ja, és persze nem hagyhatom ki Kozma Zsuzsit sem, aki nélkül a saját interjúk bizony kép nélkül mentek volna ki az oldalra.

2 év, 4 hónap. Ennyi időt töltöttem a 888-nál. Ez idő alatt úgy gondolom, többé-kevésbé sikerült elsajátítanom az újságírás, a politikai újságírás alapjait. Tényleg nagyon hálás vagyok mindenkinek, akivel együtt dolgozhattam.

A sok remek munkatárs megemlítése után azonban fontos leszögezni, ebben a szakmában mindig az Olvasó az első. Hiszen neki, Neked írjuk az újságot. Köszönök minden egyes kattintást, minden egyes visszajelzést, minden egyes végigolvasott cikket, minden egyes megfontolt gondolatot.

Olvasd továbbra is a 888-at, és a mindennapjaidban is képviseld, sőt sugározd a környezetedben a jobboldali gondolatokat. Mert a háborút (ami a puszta létünkről szól), csak akkor tudjuk megnyerni, ha MINDENKI kiveszi belőle a részét.

Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!

Horváth Tamás, 2020. december 30.