Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Nagy István a 888-nak: el kell hitetnünk a fiatalokkal, hogy a gazdálkodás jó buli

M. Kovács Róbert

2020.08.12. 13:59

A magyar agrárium máig nem heverte ki a kommunizmus átkos időszakát, amikor a gazdálkodó tulajdonosokból alkalmazottakat csináltak. Az agrárminiszter nagyinterjújában azt is elmondta lapunknak: feltett szándéka, hogy ennek az évtizedes átoknak a kárait felszámolja, és a fiatalok számára is vonzó életpályává tegyék a gazdálkodást. „Mert amíg ember lesz a Földön, addig enni kell, és ehhez a gazdálkodók munkája elengedhetetlen.”

888: A magyar agrárium egyik legvitatottabb kérdése a földterületek elosztása, amely örökös támadási felületet nyújt az ellenzéki károgóknak. Hogyan igyekeznek ezt a kényes kérdést társadalmilag elfogadható módon rendezni?

Nagy István: Ez egy örök politikai kérdés. Magyarországon minden egyes történelmi korszak összekapcsolódott a földkérdéssel. Az egész történelmünket meghatározza a földhöz való viszonyunk és annak tulajdonszerkezete. Hazánk terhes öröksége, hogy élt egy szocialista rendszerben, ahol a magántulajdont elvették, óriási károkat, sebeket okozva, az emberek hagyományait, kultúráját megváltoztatva ezzel. A legtermészetesebb dolog, hogy a rendszerváltáskor ezeket a sebeket be kellett gyógyítani. A kárpótlás során rengeteg olyan helyzet állt elő, amit újra csak kezelni kellett. Mert nem volt igazságos, mert sosem lehet teljes igazságot szolgáltatni ilyenkor.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Olyan megoldást kellett keresni, ami a legkisebb rosszat hozza. Most, 30 év után próbáljuk elvarrni azokat a nyitott kérdéseket, amelyek még a rendszerváltáskor adódtak. Remélem, hogy végre pontot tudunk tenni a közös osztatlannak a végére, a TSZ-részarány kérdésére, valamint az Alkotmánybíróság által ránk ruházott természetvédelmi területi kérdés rendezésére. Számos olyan kérdés van, amit 30 éve teszünk fel magunknak. És természetesen, amikor földet értékesítünk, haszonbérbe adunk, az éles vitákat is kivált, mert az igény jóval nagyobb, mint amit ki lehet elégíteni. Hiszen ez az egyetlen olyan tulajdon, amiből nem lesz több. A föld mindig fogy, így az értéke is egyre nő. Ugyanakkor a génjeinkben érezzük a föld iránti vágyat, akarunk gazdálkodni. Akinek van, az még többet szeretne, hiszen a föld stabilitást, biztonságot, jövőt jelent. És, ugye, amíg ember lesz a Földön, addig enni kell, és akkor föld is kell, ezért ez egy olyan „korlátos jószág”, egy olyan érték, amit nem lehet mással pótolni.

Ezért volt nekünk nagyon fontos a zsebszerződések kiküszöbölésének kérdése, hogy megvédjük a területeinket. Aztán 2010-ben azzal szembesültünk, hogy itt több tíz-, sőt, százezer hektár van már külföldi kézen. Muszáj volt intézkedéseket hozni még akkor is, ha tudtuk, hogy ezért majd az Európai Unióban rossz szemmel fognak ránk nézni. Megtörtük ezt a folyamatot: egyértelműen jeleztük, hogy ez nem pálya Magyarországon a külföldieknek. Nekünk a föld fontos, mivel a szuverenitásunk része.

Minden egyes földkérdés, amihez hozzányúlunk, vitát, érzelmeket vált ki. De azt kell, hogy mondjam: a föld legjobb helyen a gazdáknál van, és a 2010 óta hozott intézkedéseink, a „Földet a gazdánknak” program is azt célozta, hogy a föld a legjobb helyen legyen: a magyar gazdáknál. Azt is látjuk, hogy ez a kérdés mennyire a politikai játék része, hogy állandóan támadják ezt a folyamatot. Mindenféle dolgot próbálnak belemagyarázni, hamis statisztikai adatokkal támadnak minket, hogy indulatokat gerjesszenek. Csak egy dolgot nem vesznek figyelembe, hogy akik érintve vannak ebben a kérdésben, vagyis a magyar gazdatársadalom, teljesen rendben valónak tartja. Elmondásuk szerint rend van, békesség van. Az össze fals ellenzéki hang nem a gazdákat célozza, hanem azokat, akiknek egyébként semmi közük nincs a földhöz, csak kifejezetten politikai akcióra akarják ezt a kérdést felhasználni. A legtöbb ember városban lakik, nem érintkezik a földdel. Na, őket tudják csak befolyásolni ezekkel a hamis adatokkal.

888: Ráadásul az a baloldal támad, amelynek korábbi agrárpolitikája sem járt elöl jó példával.

Nagy István: Hát, lehetne arról beszélni, hogy mekkora területeket adtak ki bérbe, mennyire olcsón, de jobb, ha nem tépünk fel újra régi sebeket, mert ez a kormányzati ciklus éppen ezeket a 30 éve nyitott kérdéseket igyekszik lezárni. Határozott célunk tehát éppen a gazdákat földhöz juttatni és a nagyon régóta zajló problémás folyamatokat nyugvópontra juttatni.

888: Az elmúlt évek nem különösebben kedveztek az agrárium helyzetének, rengeteg feladatot róttak a tárcára.

Nagy István: Valóban, ez így igaz. De ez is a rendszerváltástól indul. Azt gondoltuk a '90-es évek elején, hogy a feldolgozóipar privatizációja majd fejlődést hoz és fellendíti a mezőgazdaságot. Sajnos nem ez történt, mert akik megvásárolták az üzemeket, gyorsan be is zárták azokat. Rá kellett jönnünk, hogy ezek a befektetők valójában piacot akartak vásárolni. És még most is nyögjük annak a nehéz helyzetnek a terheit, hogy a magyar mezőgazdaságot két és fél évtizeden át nyersanyag-előállításra használták fel. Ez az, amiből most ki kell törnünk. Ezért vagyunk az egy hektárra számított jövedelemtermő képességi statisztikában csak az európai átlag felénél, mert nincs feldolgozóüzem, nincs raktár, nincs szárító, nincs semmi olyan, ami igazodna a megváltozott fogyasztói szokásokhoz.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Mert nézzük csak meg, mi volt a rendszerváltás előtt! Teljesen természetes volt, hogy elmegyünk, veszünk két-három mázsa krumplit, 50-60 kiló hagymát, nagy mennyiségű káposztát, betesszük a kamrába, a pincébe. Ma viszont szeretünk lemenni az üzletbe, és megvenni az ebédhez szükséges két fej megpucolt vöröshagymát, egy darab paprikát, két paradicsomot, három szál zöldséget, kis csomag petrezselymet, vagy még inkább ezt az egészet egy csomagban a leveshez. Na az ilyen termékek előállítására nem voltunk felkészülve.

Ráadásul súlyosbítja a helyzetet, hogy az első európai uniós ciklus forrásait rendkívül rosszul használta fel az akkori szocialista kormány. Amikor rácsodálkozunk, hogy mit keres itt a lengyel alma március-áprilisban, vagy hogy egyáltalán mégis mi történt a lengyel mezőgazdasággal, hogy ennyire a fejünkre tudott nőni, na, ez annak az első ciklusnak köszönhető. Mert a lengyelek akkor járási szinten leosztották, hogy hűtőházak, feldolgozóüzemek, raktárak létesüljenek, felkészültek rá, hogy a nyersanyagból terméket tudjanak előállítani. Mi ehelyett elkezdtük szociális célokra osztani a pénzt, és teljesen lemaradtunk. És ezt a hét évet nem tudjuk most behozni, mert ők mindig héttel előttünk vannak… Ebben a most záruló ciklusban már nálunk is természetes volt, hogy a források nagyobbik részét a gazdasági és nem pedig a szociális célokra kellett fordítani, mivel a gazdasági előnyök fogják majd a szociális fejlődést szolgálni. És még ma is a gazdaság pályára állítása zajlik, az a folyamat, hogy hogyan tudjuk szervesen összekötni a mezőgazdaságot a feldolgozóiparral és az élelmiszeriparral.

De látszik, hogy megindult ez a fejlődés, hogy a gazdákban van kedv és akarat. Látjuk, hogy a legtöbb pályázatot többszörösen nyitották ki, a legtöbb pénzt igénylik. Ez egy nagyon fontos bizalmi tényező számomra.

888: Nem csak a múlt, a jelen is súlyosan terhelt. Például a mostani koronavírus-pandémiával.

Nagy István: Négy vírus árnyékában éljük az életünket. Kezdtük a sertéspestissel, ami óriási gazdasági károkat képes okozni, de szerencsére sikerült megtartani itthon a vadsertésállományban, valamint a Dunán innen, a Dunántúl érintetlen. Az, hogy a házi sertés állományára nem terjedt át, nagyon fontos az exporterőnk szempontjából. A másik a madárinfluenza-vírus. A madárállományt, különösen a vízi szárnyasokét nagymértékben károsította, tönkretette a piaci pozíciókat, ez ellen nagyon erősen védekeznünk kell. Nem véletlen, hogy rögtön kiírtuk a pályázatot arra, hogy hogyan lehet az állattenyésztő telepek állategészségügyi nívóját emelni. Lehetett pályázni beléptetőkapu, fertőtlenítőkapu létesítésére, állatmegsemmisítők építésére, hogy ne kelljen az elhullott állatokat keresztül-kasul hurcolni az országban, növelve a továbbfertőzés kockázatát.

A harmadik a koronavírus, amely bennünket veszélyeztetett, és teljesen megváltoztatta a fogyasztási szokásokat. Majd jött a negyedik: a pánik, a félelem vírusa. Ez okozta a legnagyobb gazdasági károkat. Hiszen az egyik héten hatalmas élelmiszer-felhalmozás jött, a következő héten az emberek elfelejtettek vásárolni. Ezt nagyon nehéz kielégíteni a termelés területén. A tehén minden nap leadja a tejet. Ha többet akarok, akkor nem ad többet, de ha éppen nem akarok, ő akkor is adja. Szombat, vasárnap is adja… Vírusjárvány idején is. Minden nap. A tehenet meg kell etetni, meg kell fejni minden nap. A tojást minden nap össze kell szedni a tyúk alól, mert vírusjárvány idején is megtojja. Ezek mind-mind nehéz kérdések.

Ráadásul a harmadik országokból változatlan mennyiségben özönlött a sertés- és a baromfihús, és miközben mi fizetünk a gazdáknak a piaci visszaesés miatt, az importtermékek még lejjebb nyomták a felvásárlási árakat. Ezért is tiltakoztam az uniós kereskedelmi biztosnál, Phil Hogannél. Sikerült több kollégámat magam mellé állítani, és együtt léptünk föl azért, hogy legalább a járvány idejére függesszék föl ezt az öngyilkos gyakorlatot.

888: Milyenek az elsődleges visszajelzések a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program iránti érdeklődésről?

Nagy István: Sikeresen ért véget a program I. üteme. Július 13-án lezárult a meghirdetett átmeneti támogatási programok kérelembenyújtási időszaka, összesen több mint 4000 kérelmező nyújtott be kérelmet 14 milliárd forintot meghaladó támogatási összegre. Az élelmiszer-feldolgozók, a kertészeti és halgazdálkodási ágazat számára foglalkoztatotti létszámhoz kötött támogatásra pedig mintegy 80 ezer foglalkoztatott után érkezett be támogatási igény a Magyar Államkincstárhoz.

A munkahelyek megőrzése érdekében a tárca az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások és a kertészeti ágazat részére kidolgozott átmeneti támogatási programok újranyitása mellett döntött. Így támogatási programokra a tervek szerint augusztus első felében lehet majd ismét támogatási kérelmeket benyújtani. Az I. ütemre beérkezett kérelmek feldolgozása után, várhatóan már szeptemberben megkezdődhetnek az átmeneti támogatások kifizetései.

Fotó: Kozma Zsuzsi

888: Az agrárium nemcsak a termelést befolyásoló külső körülményektől szenved, de a humánerőforrás-hiánytól is. Hogy lehetne ezen változtatni?

Nagy István: A vírus nagyon sok mindenre megtanított minket. Ráterelte az emberek figyelmét az agráriumra és a magyar élelmiszeriparra. Ez egy nagyon-nagyon lényeges feladat és jó lehetőség is. Fontos, hogy legyen megbecsültsége a mezőgazdaságban dolgozóknak, hiszen ez a megbecsülés kell ahhoz, hogy a fiatalok apáik örökébe tudjanak és akarjanak lépni. Hogy ez ne egy lenézett, lebecsült szakma legyen, hanem egy büszkén felvállalt életformává váljon. Mert ez nemcsak egy szakma, hanem egy életforma kell legyen. Mi itt az Agrárminisztériumban ezen dolgozunk nap mint nap. A szocialista mezőgazdaság borzasztóan nagy károkat okozott, és ezért van szerencsésebb helyzetben – például – Ausztria, ahol kihagyták ezt a történelmi korszakot. Ott egyértelmű most is, hogy apáról fiúra öröklődnek a gazdaságok, míg nálunk ma egy fiatalembert borzasztóan nehéz meggyőzni arról, hogy ne tudjon szabadon elmenni nyaralni, mert a jószágot meg kell etetni minden nap. A disznótrágya büdös, mégis ki kell takarítani minden nap, karácsonykor, ünnepnapokon is. A teheneket meg kell fejni minden nap. A kívülről jövőket nehéz meggyőzni arról, hogy ez milyen szép pálya. De aki ebbe beleszületik, annak ez természetes. És nálunk ez 40-50 évre kimaradt, mert a kommunizmus tulajdonosokból alkalmazottakat csinált. Ausztriában megmaradtak a kis családi gazdaságok és most is tudja minden elsőszülött nagyfiú, hogy ő örökli majd a gazdaságot, ő viszi tovább, és számára természetes az a gondolkodásmód, hogy a gazdaság boldogulásához ő mit tud hozzátenni.

Nálunk viszont nehéz kérdés, hogyan tudjuk a gazdálkodásban a rendszerváltást lebonyolítani. Hiszen azok a gazdák, akik '90-ben, 30-40 évesen nagy reményekkel belevágtak, azok most már 60-70 évesek és igencsak keresgetik, hogy jön-e valaki utánuk. Azért is nehéz az utánpótlás, mert nem volt mindegy, hogy a rendszerváltás utáni években mit hallott egy gyerek a vasárnapi ebédnél az asztalnál: a zokszót vagy a dicsekvés hangját. De az elmúlt 30 év bizony nem a dicsekvésről szólt, hanem a küzdelemről. És ebbe a küzdelembe akarjuk belecsábítani a fiainkat?! Ha nem tudjuk őket meggyőzni arról, hogy megéri, akkor bizony nagy bajban vagyunk. Ezért muszáj olyan jövőképet adnunk nekik, és most ezen dolgozunk ezerrel, hogy a tapasztalataik ellenére is higgyenek abban, hogy ez jobb lesz.

888: A tárca segítő programjai adhatnak lendületet ezeknek a fiataloknak a küzdeni akaráshoz?

Nagy István: Meggyőződésem, hogy adhat. Vannak már, akik látják, hogy ez a legszínesebb, legsokoldalúbb, legszebb hivatás a világon. Az agrárium művelői előtt a legnagyobb és egyben a legszebb kihívás áll. És nem utolsósorban a legnagyobb buli. Ahogy korábban mondtam: mivel amíg ember lesz a Földön, enni mindig kell, ez a legbiztosabb perspektíva is lehet. Rajtunk múlik, hogy jól, versenyképesen, sikeresen tudjuk-e csinálni. Ehhez minden támogatást megadunk. A pályázatokat ezért írjuk ki sorra, hogy a gazdálkodás tudjon fejlődni. Az agrárdigitalizációban nem véletlenül haladunk előre a világban. Mert nem lehet még mindig a gumicsizma a jelkép. Meg kell valósítani fejlesztésekkel, modernizációval azt a robotizációt, automatizációt, ami a fizikai munkát megkönnyíti. Ma már megfogjuk a telefonunkat, és mindent arról irányítunk. És ezt az növénytermesztésben, az állattenyésztésben is meg lehet tenni. Teljes robotizáció mellett ma már két ember képes ellátni 800 tehenet. Most is nyitva áll egy 50 milliárd forintos pályázatunk az állattenyésztési technológiák fejlesztésére. A növénytermesztési technológiák, kertészetek korszerűsítésére 30 milliárd forintnyi pályázati támogatást kínálunk.

Fontos újítás, és minőségi előrelépést jelenhet a pályázatoknál, hogy az elnyerhető támogatás maximális összege az eddigi 500 millió forint helyett 2 milliárd forint lesz, így valós segítséget jelentő nagy projekteket is meg tudnak valósítani a gazdák.

De itt van még egy fontos feladatunk, hogy a legkisebbeket is támogatni tudjuk. Képzelje el, milyen borzasztó az a kép, amikor a falusi néni felszáll a buszra, hogy bemenjen a városi áruházba, hogy ott vegye meg a tojást. Azon vagyok, hogy ez megszűnjön. Akkor leszek elégedett, ha ilyen nem lesz. Mert – persze – nem kell mindenkinek tyúkot tartani, de legalább odáig jussunk el, hogy a vidéki ember is tudja, hogy a szomszéd utcában kihez kell átmenni, hogy azt a tojást megvegye és ne a külföldi multi áruházát gazdagítsa. Ezért indítunk most 5,5 milliárd forintos keretösszeggel egy olyan pályázatot, amely arra próbálja rávenni az embereket, hogy a kert legyen megművelve. Mert ma sok falusi ház kertjében háztáji helyett gyom van, vagy csak a füvet nyírják és a tujákat kerülgetik. Ebből az 5,5 milliárdból 2,5 milliárdot ahhoz biztosítanánk, hogy egy-egy pályázó 15 ezer eurót kaphasson az egészen picike háztáji gazdasága fejlesztésére. Vagy a kézműves kolbászokat árusítók vegyenek egy jobb húsdarálót! A háztáji tejjel kereskedők tudjanak venni egy pasztörizáló gépet vagy vajköpülőt. Bővítsék az istállót! Állítsanak be még két hízó marhát vagy öt disznót! Ez egy vissza nem térítendő támogatás, nem kell hozzá önrész sem, tehát valóban a kedvet akarja fellendíteni az otthoni gazdálkodáshoz. Na, de mit csináljon az így előállított termékkel?! Itt jön a keretösszegből fennmaradó 3 milliárd forint, amiből az önkormányzatok 100 millió forintig pályázhatnak piaclétesítésre, -fejlesztésre. Hogy a termelő ki tudja vinni a terméket a piacra, el tudja adni, megérje neki ezzel foglalkozni.

Ezzel azokat is be tudjuk vonni, akik egyébként bejárnak a városba dolgozni, de ha hazamennek, meg tudják még művelni a földjüket, és az ott termelt javakból esetleg még egy fizetésnyit össze tudjanak keresni. És akkor vidéken érdemes lesz élni, mert nem lesz lemaradva a városi életszínvonaltól, viszont finom, saját terméket ehet az ott élő, dolgozó ember. A gyerek egészséges, tiszta környezetben nő fel. A megművelt vidék akkor nem a szegénység szinonimája lesz, hanem a minőségi életé.

888: Nem csak a kisgazdaságok előtt állnak nehézségek. A nagyobb termelők súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, miközben a pandémia meglehetősen sok munkahelyet el is vett. Mennyire lehet a szabad munkaerőt átirányítani a mezőgazdaságba, például az idénymunkákhoz?

Nagy István: Ez egy nagyon nehéz kérdés. A gazdák szeretik ezeket a munkákat a lehető legolcsóbban letudni, megvannak a bejáratott embereik a határon túlról, jön az odaszoktatott munkaerő, hogy elvégezze a feladatot. De ez nem lehet hosszú távon a jövő. A saját munkaerő-kapacitással gazdálkodni kell. Ugyanakkor ki kell mondani: ezek az emberek drágábban fognak elmenni dolgozni, mint az ingázó külföldi idénymunkások. Mégis azt gondolom, két oka is van, hogy meg tudjuk finanszírozni a magasabb munkabéreket. Az egyik, hogy a magyar mezőgazdaságnak nincs annyira sok idénymunkásra szüksége, mint a németnek vagy a spanyolnak. Ugyanakkor az élelmiszerárak nemzetközi emelkedése növeli a bevételeket is. A gazdálkodók számára pedig a valódi biztonságot az fogja jelenteni, ha nem a közmunkásokból és nem a külföldiekből verbuválják az idénymunkásaikat, hanem beépítik a családi gazdaságágaikba azt a néhány plusz főt, akikre szükségük van. Mert az ilyen munkás beilleszkedik, megtanulja a feladatait és olyan gazdasági előnyöket hoz majd az ilyen munkás alkalmazása, amely messze felülmúlja azt a bérkülönbözetet, ami egy külföldi idénymunkáséval összehasonlítva előáll.

De az agrártárca is igyekszik segíteni összehozni a gazdákat a munkavállalókkal. Még áprilisban indított Munkaszüret néven mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminisztérium.

888: Milyen támogatásra számíthatnak ma az agrárium szereplői az Európai Uniótól?

Nagy István: A koronavírus súlyos gazdasági hatásai miatt világszerte, így az Európai Unióban is jelentős gazdaságélénkítő intézkedéseket kellett bevezetni, ami miatt az Európai Bizottságnak módosítania kellett a 2018 tavaszán bemutatott költségvetési javaslatát. A tárgyalások ugyan nem kezdődnek elölről, de mindenképpen további tényezők figyelembevételével folytatódnak.

Az Európai Bizottság átmeneti szabályokra tett javaslatot, amely 2021-re, illetve szükség esetén akár további évekre is biztosíthatja a kifizetések jogalapját. Az átmeneti szabályozás alapelve, hogy a jelenlegi (2014-2020-as) szabályok élnek tovább, de a kifizetések már az új uniós költségvetés terhére történnének. Fontos eredmény magyar részről, hogy a megállapodásban szerepel az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetősége, amely a legfontosabb prioritásunk volt a tárgyalás során. A költségvetési számok mellett az egyetlen nyitott kérdés az átmeneti időszak hossza. Ugyan a társjogalkotók a kétéves átmenet mellett döntöttek, az Európai Bizottság továbbra is bízik abban, hogy egy év is elegendő lehet. A mi álláspontunk az, hogy egy év alatt nem lehet felkészülni az Európai Unió megújuló Közös Agrárpolitikájára, amit az új környezetvédelmi előírások, azaz a zöld megállapodás szerint kell kialakítani. Ehhez annyira új technológiára lenne szükség a mezőgazdaságban, amelyre ennyire rövid idő alatt lehetetlen átállni. Rendkívül szigorú szabályokat fogalmaznak meg a gazdálkodás terén, miközben az Európai Unió legnagyobb befektetői a harmadik világ országaiból korlátlanul hozhatnak be terményeket.

888: Az agrárágazatban évszázadok óta alapelv a kiaknázott erőforrások megújítása, ennek ékes példája az Országfásítási és Településfásítási Program. Hol tartanak most ezek a programok?

Nagy István: Idén júniusban indult az Agrárminisztérium Településfásítási Programja, a 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer sorfát igényelhettek ingyenesen. Az érdeklődés hatalmas volt, néhány nap alatt 472 település jutott idén őszi, valamint jövő tavaszi ültetésű fához. A kezdeményezés célja, hogy a fák ültetésével hívja fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásaira, ami a magángazdálkodók és az önkormányzatok számára egyaránt elérhető.

A Településfásítási Program a magyar kistelepülések számára komplex fásítási csomagot kínált ingyenesen. A 12 000 darab belterületi ültetésre alkalmas, 10-14 centiméter törzsátmérőjű, 2-5 méter magas, 3-4 éves földlabdás vagy konténeres sorfa mellett a program a szállítás és az ültetéshez szükséges szakmai segítség költségeit is finanszírozza. Utóbbi biztosítékot nyújt, hogy minden fa jól hasznosuljon és túlélje a kiültetést követő időszakot. Emellett minden fához 20 liter, összesen 3000 zsák mulcsot, 12 000 favédőrácsot, 36 000 karót és mintegy 500 madárodút is biztosít a kistelepülések eredményes fásításához a tárca.

Fotó: Botár Gergely

A nyertesen pályázó kistelepülések 19 fafaj közül igényelhettek, például berkenyét, ezüsthársat, fehér epret, díszalmát és díszkörtét, hegyi juhart, platánt vagy magas kőrist. A fajok összeállításának fő szempontjai a belterületi körülmények jó tűrőképessége és a kifejlett fák településesztétikai alkalmasságai voltak. A sorfákat a települések közösségi eseményeken ültetik el 2020 őszén és 2021 tavaszán.

Az ország mind a 19 megyéjéből érkeztek sikeres igénylések, melyek közel fele 1000 fő alatti település, ezen belül is közel 50 település 200 fő alatti. A legtöbb sikeres település, összesen 49, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a legkisebb lélekszámmal Debréte, legnagyobb lakossággal pedig Edelény rendelkezik.

A települések zöldítése mellett a Vidékfejlesztési Programból támogatott kezdeményezés kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a nyitva álló erdőtelepítési pályázati lehetőségekre. A településfásítás igazi zöld megoldásként prospektusok és egyéb egyszer használatos szóróanyagok helyett tényleges faültetésekkel irányítja rá a figyelmet az erdők gyarapításának fontosságára.

888: Hazánk számos területen hasonló problémákkal küzd V4-es partnereivel, ezek közül mégis a legszorosabb együttműködést a visegrádi országok erdőgazdálkodási gyakorlatában találjuk. Lehet ennek olyan jelentősége, amely nyomán az egyéb mezőgazdasági intézkedéseket is összehangolják majd a V4-országok?

Nagy István: A V4 nemcsak regionális együttműködés, hanem állandó, hatékony cselekvési platform és sikeres koalícióalkotási terep Magyarország számára az agrárium területén is. Egyértelmű, hogy a visegrádi országok, sőt, a tágabban értelmezett közép- és kelet-európai térség államai az EU-n belül természetes szövetségeseink. Az erdőgazdálkodás valóban igen eredményes ágazat, ugyanakkor más, kiemelten fontos témákban is sikerrel működünk együtt partnereinkkel Brüsszelben és azon kívül is érdekeink érvényesítése terén.

Rendszeresen egyeztetjük és összehangoljuk álláspontjainkat a brüsszeli mezőgazdasági tanácsülések előtt. Az elmúlt időszakban számos kérdésben léptünk fel közös erővel: ilyen az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatos térségi probléma, továbbá a KAP reform ügyében, illetve ehhez kötődően az európai zöld megállapodás és a kapcsolódó stratégiák kialakítása és alkalmazása is. Utóbbi kérdésben idén közös nyilatkozatot fogadtunk V4-es, illetve bolgár és román minisztertársainkkal, és idén ősszel Varsóban a kibővült V4+7 körben beszéljük át közös ügyeinket. Elmondható, hogy olyan állandó érdek- és értékközösség aktív részesei vagyunk, amely eredményesen segíti a magyar agrárium céljainak megvalósítását a nemzetközi versenyben is.

888: Természeti kincseink kiaknázásához tartoznak a belföldi kirándulóhelyeket érintő turisztikai programok. A járvány okozta határátlépési korlátozások és a szociális távolságtartás szükségessége fellendítheti az ilyen belföldi célpontok – például nemzeti parkok – elismertségét, közkedveltségét?

Nagy István: Bízom benne, hogy a világjárvány okozta veszélyhelyzet feloldása után még több látogatót vonz a magyar táj szépsége. Érdemes a hazai tájakat felfedezni most, amiben a nemzeti parkok partnerek lesznek. A koronavírus-járvány miatt sokkal biztonságosabb az itthoni kirándulás, mint a külföldi nyaralás. A nemzeti parkok ideális választások lehetnek a kikapcsolódásra, ugyanis nemcsak családoknak és az idős honfitársainknak, hanem a fiataloknak is izgalmas és egészséges elfoglaltságot nyújtanak.

A nemzeti parkok a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, az országban található ökoturisztikai létesítmények felét az igazgatóságok üzemeltetik. Országszerte 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang, 64 bemutatóhely, 33 látogatóközpont, 6 tájház, 15 erdei iskola mutatja be a nemzeti parkok élő és élettelen természeti, illetve kulturális értékeit.

A veszélyhelyzet ideje alatt felértékelődött a nemzeti parkok tanösvényeinek szerepe, nagyon népszerűek voltak ezek az önállóan látogatható útvonalak a természetbe vágyók körében. Hazánk tanösvényhálózata 186 útvonalból áll, és együttesen 1000 kilométer hosszan terül el, nagyrészt védett természeti területen. A nemzeti parkok tanösvényei azok számára nyújtanak élményt, akik vezetett túrák nélkül, önállóan szeretnék megismerni egy adott terület értékeit, ráadásul ezek a túrák más, nemzeti parki programokkal is összekapcsolhatók, így egész napos kikapcsolódást nyújtanak a családnak.

Az elmúlt években több mint 40 milliárd forintot fordított az Agrárminisztérium a nemzeti parkokban a természeti értékek megőrzésére és bemutatására. Az így megvalósuló csaknem 100 projektnek köszönhetően 100 000 hektáron javult a természeti környezet állapota. Emellett a fejlesztések segítségével az ökoturisztikai létesítmények magas minőségű szolgáltatásokkal várják a vendégeket.

Ugyanakkor augusztus 1-jétől összesen több mint 25 ezer hektár állami tulajdonú földre vonatkozó haszonbérleti pályázatot írtak ki a nemzeti parki igazgatóságok. A cél az, hogy a nemzeti parki vagyonkezelésben álló védett természeti területek kezelése az állattartással is foglalkozó helyi gazdák közreműködésével, a természetvédelmi szempontok maximális betartása mellett valósulhasson meg hosszú távon.

A gazdák országszerte összesen 395 birtoktestre pályázhatnak, a nyertes pályázókkal a legtöbb esetben 10 évre kötnek szerződést az igazgatóságok. Annak érdekében, hogy minél több helyi földműves juthasson állami földek használati jogához, a 200 hektár feletti birtoktestek esetében több, közösen pályázó nyertessel lehet csak egyidejűleg szerződést kötni.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Bulgáriában rekordot döntött a fertőzöttek számának napi növekedése

Bulgáriában rekordot döntött a fertőzöttek számának napi növekedése: az elmúlt 24 órában 1024 új esetet regisztráltak, amely 629-cel több az előző napinál; egyes vidéki régiókban válságosra fordul a helyzet, a kórházakban nincs elegendő ágy, sem egészségügyi dolgozó az egyre több beteg gyógyításához.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium.

Láng Zsolt Karácsonynak: Mi ez ha nem megint a totális alkalmatlanság?

Tarthatatlan, hogy Zugló és a XV. kerület közötti Csömöri úti felüljáró talán 2021 decemberében készül el – fejtette ki Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője kedden Budapesten a felüljárónál tartott sajtótájékoztatón.

Megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség

Az adatvagyon-gazdálkodásban a magyar kormány a világ élvonalához csatlakozik a közelmúltban megalakult Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozásával – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára az Infotér konferencián tartott sajtótájékoztatón.

Fertőtlenítésre hivatkozó házaló csalókról számolt be kedden az operatív törzs

Fertőtlenítésre hivatkozó házaló csalókról számolt be kedden az operatív törzs

Fertőtlenítésre hivatkozva próbálnak fehérbe öltözött ismeretlenek lakóházakba bejutni – figyelmeztetett a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a keddi online sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, hogy ilyen tevékenységről az önkormányzat előzetes értesítést küld.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére