Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Veszélyben a Brexit?

888.hu

2016.12.03. 22:28

A brit Legfelsõbb Bíróság - amely az alkotmánybíróság szerepét is betölti a brit jogrendben - hétfõn kezdi tárgyalni a kormány fellebbezését, amely azért került benyújtásra a testülethez, mert a Legfelsõbb Bíróság kimondta, hogy a parlamentnek is jóvá kell hagynia az unióból való kilépést.

LONDON, 22:28

A brit Legfelsőbb Bíróság – amely az alkotmánybíróság szerepét is betölti a brit jogrendben – hétfőn kezdi tárgyalni a kormány fellebbezését, amely azért került benyújtásra a testülethez, mert a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a parlamentnek is  jóvá kell hagynia az unióból való kilépést.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) arra a következtetésre jutott még novemberben, hogy Theresa May miniszterelnök nem indíthatja el Nagy-Britannia EU-ból való kilépését azzal, hogy életbe lépteti a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, mivel ezt csak a parlament jóváhagyásával tehetné meg – írja a Breitbart.

A Brexit híveit felháborította az eset, többen is "alkotmányos válságról" beszéltek azzal kapcsolatban, hogy az LB korlátozza a végrehajtó hatalom – a kormány – jogait.

Ismeretes, hogy egy kiélezett kampány után népszavazásra bocsájtották Nagy-Britannia uniós tagságának kérdését és a brit polgárok 52 százaléka a kilépés mellett döntött. A jelenlegi vita annak kapcsán állt elő, hogy kiderült: a népszavazás nem ügydöntő – azaz jogilag nem kötelezi törvényalkotásra vagy cselekvésre a kormányt és a parlamentet –, hanem csupán véleménynyilvánító volt. A Brexit jogerőre emelkedéséhez tehát a parlament és a kormány jóváhagyása is szükséges.

Hétfőn kezdődik a fellebbezési meghallgatás a 11 tagú testület előtt. Várhatóan januárra hozza meg döntését az LB.

Theresa May brit miniszterelnök szerint neki, mint kormányfőnek alkotmányos joga van a külügyek irányításához, beleértve azt a jogot is, hogy felmondja az ország által megkötött nemzetközi egyezményeket. Habár ez első látásra stimmel, azért hozzá kell tennünk, hogy a legtöbb EU-tagállamban a kormányok az efféle döntésekbe bevonják a parlamentet is, főként azokban az államokban kötelező jellegű ez a procedúra, ahol írott alkotmány van. Nagy-Britanniában kicsit érdekesebb a helyzet, ott ugyanis nincs írott alkotmány, alkotmánybíróság sincs, a Legfelsőbb Bíróság hoz döntést az efféle vitás kérdésekben a szokásjog, a korábbi precedensek és különböző jogelvek alkalmazásával.

Az LB azon döntése, amely szerint Theresa May nem indíthatja el a kilépés folyamatát a parlament megkérdezése nélkül, komoly szimpátiára talált a kilépést ellenzők táborában. Többen azt remélik, hogy a parlament a kilépés ellen dönt, vagy olyan szabályokat hoz, amely alapján valamilyen félmegoldás születik, és Nagy-Britannia mindenképpen tagja marad a közös piacnak.

Az LB bírái emiatt igen nagy nyomás alatt vannak, a Brexit-párti média már kinevezte őket a "a nép ellenségeinek".

Az LB meghallgatásán nem May lesz az egyetlen fél, akinek elhangoznak majd az érvei. Skócia és Wales kormánya is képviseltetni fogja magát, akik a brit miniszterelnök ellenében várhatóan azt az álláspontot képviselik majd, hogy igenis szükség van a parlament jóváhagyására a kilépés megindításához.

Mindez komoly következményekkel jár May-re nézve, aki márciusig meg szeretné kezdeni a kilépés két éves folyamatát, valamint kiszélesítheti az árkot a skótok és az angolok között – ugyanis a skótok többsége hallani sem akar az EU elhagyásáról.

Sakk! Matt?

A kormány kifejezetten bizakodó hangon beszélt a fellebbezésről, azonban a tények ellenük szólnak. A véleménynyilvánító népszavazás nem ad olyan körű felhatalmazást a kormány kezébe, amellyel megindítható a kilépés. Az a tény sem a kormány narratíváját segíti, hogy a bírák egyhangúan jutottak arra a következtetésre, hogy a kormánynak ki kell kérnie a parlament felhatalmazását is.

Michael Zander jogi szakértő szerint a kormány épp bele készül sétálni egy pofonba.

Amennyiben a May-kabinet fellebbezése sikertelen, akkor várhatóan a lehető leggyorsabban beterjesztenek egy törvényt a parlament elé, amely felhatalmazza a kormány az 50. cikkely életbe léptetésére.

A legnagyobb ellenzéki pártnak, a Munkáspártnak 231 képviselője van a 650 fős alsóházban. A Munkáspárt ígérete szerint meg fogja szavazni a May által benyújtott törvényt, ám a helyzet közel sem ilyen egyszerű.

Először is, a brit parlamentben nem olyan erős a frakciófegyelem, mint például Magyarországon – azaz a képviselők sok esetben máshogy voksolnak, mint ahogy a pártvezetők elvárnák tőlük. Ez jól látható volt a Brexit-kampány során, ahol a pártokon belül is megoszlottak a vélemények: David Cameron konzervatív miniszterelnök a Brexit legnagyobb ellenzője, míg a szintén konzervatív Boris Johnson az egyik legnagyobb pártolója volt.

Másodszor pedig mindez azt eredményezi, hogy elképzelhető: a kormánypárti konzervatív képviselők egy része sem szavazná meg a Brexit-törvényt, amennyiben az a parlament elé kerülne.

A frakciófegyelem hiánya – azaz, hogy a képviselők nem "szavazógépek" – a brit választási rendszer sajátossága miatt alakult ki: nincsenek pártlisták, csupán egyéni választókerületek. Ez azt eredményezi, hogy a képviselő egy adott szavazáson figyelembe kell, hogy vegye a választókerületében élő polgárok véleményét az adott témában – már ha azt szeretné, hogy újraválasszák. Egy olyan kerületben, amely Munkáspárti képviselőt küldött a parlamentbe, jó eséllyel a Brexit ellenzői vannak többségben. Ennek a választási rendszernek egyébként az egyik érdekessége, hogy nagy aránytalanságok fordulhatnak elő: hiába kapja meg egy párt mondjuk a szavazatok közel 10 százalékát, ha csak egy választókerületben tud nyerni, akkor egyetlen képviselőt küldhet a parlamentbe. Ez történt a legutóbbi választások során a UKIP párttal is.

Előfordulhat tehát egy olyan extrém forgatókönyv is, hogy a brit parlament megtiltja a kormánynak, hogy az kiléptesse Nagy-Britanniát az EU-ból, miközben az emberek többsége a kilépés mellett szavazott.

A konzervatív Iain Duncan Smith szerint egy ilyen forgatókönyv alkotmányos válságot idézne elő.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére