Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

További szigorításra van szükség menekültügyben

Horváth József György

2017.01.16. 18:58

Az Alapjogokért Központ érdekes ötleteket vetett fel legújabb elemzésében, arra vonatkozólag, hogy a magyar állam képes legyen felkészülni a megújuló migrációs nyomásra az elkövetkezendõkben is.

Nem csak a menekültügyi őrizetre vonatkozó előírások, hanem a teljes magyar menedékjogi szabályrendszer további szigorítására lenne szükség"

- írja az Alapjogokért Központ. Az elemzés szerint, ha a közelmúlt bejelentései alapján a kormány vállalja azt, hogy az őrizet módosítása kapcsán formálisan szembemegy az Európai Unióval, akkor érdemes lenne áttekinteni az egész szabályozást, akár azon az áron is, hogy a szigorítások ellentmondanának a nemzetközi és uniós normáknak.

A 2015 óta eszközölt törvénymódosítások, illetve a határzár felállítása ideiglenesen gátat tudott szabni a tömeges migrációnak, azonban az Alapjogokért Központ szerint a várható újabb hullám megindulása előtt véglegesen el kell zárni a jogi kiskapukat az illegális migránsok előtt.

 

Õrizet

A jelenleg hatályos magyar szabályozás külön törvényekben definiálja az idegenrendészeti, és a menekültügyi őrizet intézményét. Míg az idegenrendészeti őrizet alapvetően a kitoloncolás végrehajtásának biztosítását szolgálja, addig a menekültügyi őrizet a menedékkérelmet benyújtottakkal szemben alkalmazható, azonban igencsak szűk körben. Ez azért van, mert  2013-ban az EU nyomására a magyar parlament enyhíteni kényszerült a korábbi szabályozást. Ugyanis 2013 előtt az illegális határátlépők döntő többségét az idegenrendészeti őrizetből akkor sem engedték ki, ha menedékkérelmet nyújtottak be. 

Ezzel szemben az új, uniós szabályozás alapján csak azon az alapon, hogy valaki menekültstátuszért folyamodik, már nem lehet őrizetbe venni, illetve abban tartani. Ennek köszönhetően, míg korábban az őrizetbe vettek aránya 65-70%-os volt, addig ez mára 10-15%-ra csökkent.

Az Alapjogokért Központ már 2015 elején felhívta arra a figyelmet, hogy rugalmas jogértelmezés mellett még a hatályos EU-s szabályok alapján is van lehetőség a menekültügyi őrizet bizonyos fokú szigorítására.

Bár ez lehet, hogy formálisan szembemenne az uniós előírásokkal, valójában éppen, hogy az uniós kötelezettségek (Schengen, Dublin III) teljesítéséhez lenne szükséges és azt szolgálná, hogy a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kérelmük elbírálásáig a migránsok ne tudjanak továbbállni Nyugat-Európa irányába"

- írja az Alapjogokért Központ.

Jogilag még mindig lehetséges menedékjog kérelmezése és biztosítása olyan személyek számára, akik Magyarországtól több ezer kilométerre fekvő konfliktustérségből érkeznek.

Az 1951-ben felállított nemzetközi menekültügyi rezsim alapelve azonban nem az volt, hogy egy globális szociális ellátáshoz való jogot biztosítson migránsok tömegeinek, hanem hogy ideiglenes védelem nyújtására kötelezze azon biztonságosnak számító országokat, melyek legközelebb fekszenek a menekülő személy konfliktus sújtotta származási országához"

- írják.

Bizonyos szervezetek az elmúlt évtizedekben kiforgatták eredeti értelméből az egyezmény szövegét, és ezt a félreértelmezést átvette az uniós jogalkotás és jogalkalmazás is.

Az Alapjogokért központ szerint annak érdekében, hogy a magyar jogrendszer időben felkészüljön az újabb migrációs nyomásra, a teljes magyar menekültügyi jogszabályi környezet szigorítására van szükség, alaptételként kimondva – akár alkotmányos szinten is – az első biztonságos ország elvét, tehát, hogy az ideiglenes védelem nyújtása azon biztonságosnak számító országoknak legyen kötelező, melyek legközelebb fekszenek a menekülő személy konfliktus sújtotta származási országához.

"Tény, hogy ilyen irányú szigorítás nyomán az Európai Bizottság bizonyosan kötelezettségszegési eljárást indítana, többek pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnának. Azonban ha már a magyar jogalkotó az őrizet szigorítása kapcsán vállalja az EU-s konfliktusokat, akkor érdemes lenne azt több érdemi kérdésre kiterjeszteni. Míg ugyanis ezen eljárások akár évekig is elhúzódhatnak, addig a felmerülő problémák és akadályok leküzdésére rövid távon van szükség" - írja a Központ elemzésében.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére