Szerb nacionalisták egy orosz gyártmányú vonatot indítottak Koszovó irányába, amelynek oldalán húsz nyelven szerepel a "Koszovó Szerbia (része)" felirat, az utasteret pedig szerb templomok, kolostorok ikonképei díszítik. Így az Európa puskaporos hordójaként számontartott Balkán ismét a nagyhatalmak küzdőterévé válhat.

Az elmúlt időszakban Belgrád megítélése sokat javult az EU-n belül, így a szerbek erősebbnek érezhetik a pozíciójukat, úgy gondolhatják, hogy többet engedhetnek meg maguknak.

Szombaton elindult egy vonat Belgrádból Koszovóba, amelynek oldalán a következő felirat állt: Koszovó Szerbia része. A szerelvényt magas rangú szerb politikusok avatták fel és indították útjára a frissen felújított vonalon. A közfelháborodás után maga Vucic szerb miniszterelnök állította le a szerelvényt. Az albán vezetés provokációként értékelte az akciót, és mielőtt a szerelvény befutott volna Koszovóba a hadsereg aláaknázta a síneket. 

Ez csak egy esemény a sok közül, ami az elmúlt időszakban történt Szerbia és Koszovó között. Koszovót az uniós tagállamok többsége már elismerte, és nemzetközi szinten is komoly támogatottsága van. Többek között az USA és Magyarország is támogatta Koszovó függetlenségét. Amerika a szerb oroszbarát viselkedés ellensúlyozásaként tekint az albán lakosságú országra, míg hazánk, a székely autonómia ügye miatt lépett fel Koszovó mellett, ellentétben Szlovákiával és Romániával, akik a mai napig nem ismerték el Koszovót, így ők egy platformra kerültek Oroszországgal.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint Szerbia számára túlzó jövőkép lenne az ország elszakadásának és önállósodási folyamatának visszafordítása, de ezek az események előrevetítik, hogy a kapcsolat rendezése nehézkes és bonyolult lesz.

A szerb nacionalizmus túlfűtöttsége nemegyszer a vajdasági magyarokon csapódik le, az Orbán-kormány baráti kapcsolatot próbál kialakítani Belgráddal, ám magyar szerelvény indítása Szerbia irányába a kormányzat számára is elfogadhatatlannak tűnik. 

Orosz Anna, a Külügyi Intézet szakértője szerint az EU és az Oroszország barátságát is kereső, a két nagyhatalom között lavírozó Szerbia úgy érzi, hogy bármit megtehet. 

Amíg nincs kellő nemzetközi nyomás, addig nem valószínű, hogy – főként a szerbek – törekedni fognak arra, hogy megszülessen egy olyan végleges megállapodás, ami a független államiság megteremtését biztosítaná Koszovó számára. A jelenlegi szerb politikai elit nem fogja ezt felvállalni, és ameddig csak lehet, húzni fogják a végső döntést, mert ez egy társadalmilag kényes, és a szerbeket érzelmileg mélyen érintő kérdés.