Az Egyesült Államoknak nem volt érdeke a második világháború végén kialakult jaltai érdekszférák határainak módosítása, különösen akkor, ha az nem a nagyhatalmak megállapodásának eredményeként történt volna meg, hanem, ha azt egy kis állam kezdeményezi, harcolja ki magának"

A szuezi kalandból a britek azt a következtetést vonták le, hogy soha nem lépnek az amerikaiak előzetes engedélye nélkül, amit a mai napig be is tartanak, és amit különleges kapcsolatnak becéznek. A franciák viszont ugyanebből arra a tanulságra jutottak, hogy az angolok gyengék és megbízhatatlanok. A franciák ezért a németek felé fordultak, később pedig ebből, az így létrejött francia-német szövetségből nőtt ki az Európai Unió, melyben az első évtizedekben a francia politikai irányítás és a német gazdasági fölény uralkodott"

A szovjet beavatkozás szuezi elmaradása  megkímélte Moszkvát attól, hogy a kommunisták valódi természete az ázsiai és afrikai népek előtt is végleg lejáratódjon. De Egyiptom a Magyarország elleni szovjet katonai fellépésből így is jól megjegyezhette, mire számíthat az a nép, amelyik szovjet fennhatóság alá kerül"

Sok magyar gondolja ma is úgy, hogy 1956-ban a Nyugat azért nem adott sem diplomáciai, sem katonai segítséget, mert elterelte a figyelmüket a szuezi katonai válság. Ugyanakkor Egyiptomban pedig úgy tartják, hogy a szovjetek a magyar forradalom miatt tudtak csak késlekedve reagálni, tehát szerintük a világ akkor a magyarországi történések miatt nem figyelt rájuk"

A magyarok a szovjet megszállást és a rájuk kényszerített kommunista terrorrendszert akarták lerázni magukról, az egyiptomiaknak pedig a britek gyámkodásából lett végérvényesen elegük 1956-ban. Míg Budapesten a pöffeszkedő Sztálin szobrát, addig a közel-keleti Egyiptomban a Szuezi-csatorna építőjének diadalt sugárzó emlékművét döntötték le."