Rétvári Bence: a diktatúra nem tudott mit kezdeni a mûvészet világával
Bokor Gábor
2016.10.23. 18:45
Az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén elmondta, hogy a magyar történelemben a forradalmak és a szabadságharcok általában együtt jártak, egyszerre kellett küzdeni a szabadságjogokért és a nemzeti szuverenitásért.
Rétvári Bence a Magyar Írószövetség október 23-i rendezvényén elmondta, hogy a második világháború vége és az 1956-os forradalom közti időszakot olyan fogalmak jellemezték, mint a munkaszolgálat, gulág, rekvirálás, beszolgáltatás, internálás.
Ezekben az években 800 ezer magyart hurcoltak a gulágra, közülük 200 ezren nem tértek vissza, 80 ezren kerültek B-listára, 1500 civil szervezetet tiltottak be, Budapestről 15 ezer embert telepítettek ki, és egymillió politikai büntetőeljárást indítottak"
– mondta a KDNP-s államtitkár.
1949-ben olyan írókat zártak ki a szövetségből, mint Weöres Sándor, Hamvas Béla, Szabó Lőrinc, Vas István vagy Pilinszky János.
A politikus szerint a totális diktatúra időszakát a rettegés uralta, hisz nemcsak azok féltek, akik az előző rendszer kedvezményezettjei voltak, hanem azoknak is, akik elvileg a kommunista rezsim haszonélvezőinek számítottak.
A forradalom fontos üzenete volt, hogy az emberek szerették volna szabadon élni életüket. 1956 szabadságharc is volt a megszálló szovjet erők ellen, miközben a nyugati nagyhatalmak csak szavakban nyújtottak segítséget a pesti srácoknak"
– fogalmazott a képviselő, aki szerint a kommunista diktatúra képtelen volt mit kezdeni az irodalom, a művészet világával, ezért törekedett a Magyar Írószövetség ellehetetlenítésére is.
A beszéde után Rétvári megkoszorúzta az írószövetség 1956-os emléktábláját és a Gérecz Attila-emléktáblát.
Az eseményen kiosztották a Gérecz Attila irodalmi díjat, mely 2002 óta állami elismerés. Az ideit Korpa Tamás költő kapta meg.
(MTI, Origo)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
