Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

"Remélhetõleg az Oroszország és az EU közötti ellentétek nem kibékíthetetlenek"

888.hu

2017.02.05. 18:28

Egy orosz származású külkapcsolati szakértõt kérdeztünk meg arról, hogy hogyan látja az Orbán-Putyin találkozót. Dr. Anna Velikaja, a Gorcsakov Alapítvány szakértõje szerint a magyar diplomácia gyakorlatias hozzáállása miatt mindkét fél számára sikeres volt az orosz elnök látogatása.

888.hu: Hogyan értékeli Putyin látogatását?

Anna Velikaja: Oroszország szemszögéből Putyin elnök látogatása sikeres volt. A találkozó célja az volt, összehangolják a két ország közötti gazdasági együttműködést, és egyeztessék közös érdekeiket. Ezt a célt sikerült elérni.

A tárgyalások középpontjában a bilaterális gazdasági együttműködés állt, különös tekintettel a változó nemzetközi helyzetre. Budapest és Moszkva is felismerte, hogy a mai változó világban az nyer, aki nem jogi és moralista megközelítésben szemléli a nemzetközi kapcsolatokat. Éppen ezért meglehetősen evidens volt a két fél igénye, hogy depolitizálják gazdasági együttműködésüket. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: "Egy nem gazdasági konfliktust nem lehet feloldani gazdasági eszközökkel".

A Kreml – a találkozót követően megjelentetett – közleménye szerint főként gazdasági és humanitárius kérdések kerültek szóba a találkozón: konkrét, a gazdasági együttműködést élénkítő lépések; az együttműködés bővítése a high-tech ipar területén; a kulturális és humanitárius kapcsolatok bővítése; külön kiemelkedő téma volt az energetikai együttműködés. A politikai témák főleg Ukrajna és Szíria kapcsán kerültek elő, amelyről élénk véleménycsere folyt.

A két vezető igyekezett a pozitív témákra koncentrálni a bilaterális együttműködés során, és ez garantálja, hogy hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködés jöjjön létre Magyarország és Oroszország között.

Dr. Anna Velikaja, az oroszországi Gorcsakov Alapítvány (Gorchakov Foundation) szakértője. Az alapítvány tulajdonképpen egy oroszországi, külkapcsolatokkal foglalkozó agytröszt. Dr. Velikaja az Omszki Állami Egyetem nemzetközi kereskedelem szakán végzett, majd M.A. és Ph.D fokozatot szerzett politikatudományból az egyik legrangosabbnak számító MGIMO-Egyetemen (Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete). Jelenleg tudományos szakértőként dolgozik az L.N. Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen, Kazahsztánban. Dr. Velikaja tagja az International Studies Associationnek, amely egy külpolitikai elemzőcsoport.

888.hu: Oroszországban hogyan tekintenek erre a látogatásra?

A.V.: Mivel azt látjuk, hogy a külpolitika világszerte egyre személyesebb jellegű lesz, perszonalizálódik, ez a találkozó hasznosnak tűnik. Putyin elnök 2017-es első külföldi útja azt a célt szolgálta, hogy elősegítse a két ország együttműködését, főként az energiaszektorban. Mondhatjuk tehát, hogy ez egy üzleti látogatás volt.

Mindkét államot objektív okok motiválják a jelenlegi szituáció stabilizálására. Moszkvában rosszallással nézik az új feltartóztatási politikát. Magyarországra úgy tekintenek Oroszországban – más EU-tagállamoktól eltérően –, hogy megpróbálja megoldani a problémákat ahelyett, hogy csupán ímmel-ámmal kezelné őket. Magyarország nem csupán elvont értékek alapján cselekszik, hanem a nemzeti érdekei szerint is. Oroszország számára fontos, hogy ne csupán meghallgassa, hanem meg is hallja a másik álláspontját. Ez a megközelítés nem szimpátiát, hanem empátiát alakít ki két fél között és ez ahhoz vezet, hogy létrejöjjön egy sokoldalú együttműködés. A modern kihívások, a globális fenyegetések, a gazdasági helyzet és a társadalmi igények új lehetőségeket teremtenek a két ország együttműködésében, és ezekkel a lehetőségekkel mindkét félnek élnie kell.

Feltartóztatási politika, vagyis a Truman-doktrína: A Truman-doktrína szerint az Egyesült Államok nem tűri el a második világháború után kialakult status quo erőszakos megváltoztatását, és gazdasági, illetve katonai segítségnyújtással beavatkozik azon országokban, ahol a kommunizmus térhódítása fenyeget. A Truman-doktrína legfontosabb eleme a „feltartóztatás” (containment) végül az amerikai hidegháborús politika egyik sarokkövévé vált, és meghatározó szerepe lett többek közt az Egyesült Államok koreai és vietnami háborús politikájában. A feltartóztatási politika a jelenlegi formájában azt jelenti, hogy az USA és szövetségesei ellenlépéseket tesznek Oroszország befolyásszerzési kísérleteivel szemben, ilyenek például a hatályban lévő gazdasági szankciók.

888.hu: Putyin budapesti látogatása változtathat Oroszország és az EU viszonyán?

A.V.: Ez a látogatás csupán egy kis lépés afelé, hogy normalizálódjon az EU és Oroszország kapcsolata. Sajnos azt láthatjuk, hogy mindkét oldal gyanakvóan tekint másikra. Jelenleg túl korai még meghatározni, hogy mi lesz a kétoldalú kapcsolatok jövője.

Nem folytatható az a magas szintű konfrontatív politika, amely a közelmúltban jellemző volt, ehelyett a feleknek a pragmatikus együttműködésre kellene koncentrálnia, és ez újra bizalmat teremthet. Épp ezért ez a találkozó kicsi, de fontos lépés afelé, hogy meginduljon egy nemzetközi párbeszéd. Remélhetőleg az Oroszország és az EU közötti ellentétek nem kibékíthetetlenek, és idővel felül tudunk emelkedni ezeken.

Ahhoz, hogy ez megtörténjen rugalmasabbnak kell lennünk, világosan kell kifejeznünk az álláspontunkat egymás felé, új platformokat kell létrehozni, amelyek segítik a párbeszédet, a pragmatikus együttműködést és a kölcsönösen előnyös döntések megtárgyalását. Ez történt Budapesten is.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére