2015 őszén a Századvég közvélemény-kutatása szerint a Jobbik a teljes felnőtt népesség körében 15%-on állt, a biztos szavazók körében pedig 26%-on. Ebben az időszakban egyértelműen megelőzte az MSZP-t, ő volt a második erő.

2016 végére azonban mindez gyökeresen megváltozott. A párt decemberben a teljes lakosság vonatkozásában már csak 11%-on állt, az MSZP 10 százalékon. A biztos szavazók között pedig 19%-on (MSZP 16%).

A Jobbik tehát egy év alatt elveszített minimum 330 ezer választót. Ez azért is szokatlan, mert a történelmi folyamatok, a nemzetközi kontextus máshol éppen kedvez a radikális politikai erők felemelkedésének (például Hollandiában, Dániában, Ausztriában, Franciaországban stb.)

A Jobbik növekedését biztosan korlátozta maga a Fidesz, amely az egész Európa politikai térképét meghatározó migrációs válság kezelésében markánsabb és sikeresebb pozíciót foglalt el, mint a radikális párt. Mivel a magyarok alapvetően elégedettek azzal, ahogy a kormánypárt kezeli a bevándorlás problémáját (71% elégedett a Századvég adatfelvétele szerint), a Jobbik itt nehéz helyzetben van.

A másik tényező a Jobbik identitásválsága. Vona Gábor ugyanis meghirdette a „néppártosodás”, a „hídépítés” programját, melynek keretében megcélozta a baloldali választókat, így a párt elkezdett balra sodródni a politikai mezőben. Az identitásfordulatot azonban nem lehet büntetlenül végrehajtani.

2016 decemberében a Jobbik jelentős pozícióvesztésben van a korábbi talapzatán, a politikai jobboldalon. 2015 szeptemberében még a magukat jobboldalinak vallók 23%-a támogatta a pártot, 2016 decemberében már csak 14%-uk.

Vona Gábor ma ugyanolyan népszerűtlen a jobboldalon, mint a baloldalon. A magukat baloldalinak vallók körében kedveltsége 18%, az őt elutasítók aránya 70 százalék. A jobboldalon ugyanez az érték 19 és 65 százalék. Vona egy évvel korábban a politikai jobboldalon még kedvelt személyiség volt, a 43%-os pozitív és 39%-os negatív megítélésével.

Az identitástörés egyik fontos eseménye a népszavazás és az azt követő alkotmánymódosítás ügye volt. A Századvég adatfelvételének tanúsága szerint a megkérdezettek 36%-a tartotta csak elfogadhatónak, hogy a párt feltételekhez kötötte, majd nem szavazta meg a betelepítési kvóta elutasításával kapcsolatos alaptörvény-módosítást.

A ügy érdekessége, hogy egyedül a magukat baloldalinak valló szavazók értettek egyet a Jobbik stratégiájával: 61%-os arányban. A jobboldaliak azonban elutasították (22% értett egyet, 75% nem).

A Jobbik jelenleg egyfajta politikai vákuumban van. Radikális és jobboldali elkötelezettségeit láthatóan felszámolni igyekszik, miközben a hagyományos baloldali választók körében a népszerűségét egyelőre nem tudta érdemben növelni.

2016 decemberében a magukat baloldalinak vallók 7%-a voksolna a pártra.