Nyolc tanács a magyar diliberóknak
2015.09.26. 13:53
1. Ne told túl. Hiába diktatúrázol napestig, a 35 pluszosok kiröhögnek, mert éltek már diktatúrában; pontosan tudják, milyen az. A 35 alattiak viszont nem éltek diktatúrában, azaz azt sem értik, mi a bajod.
2. Ha valahová nem hívnak, ne menj oda. Ha mégis odapofátlankodsz, mondjuk, egy LMBTQ-rendezvényre, a résztvevők nem azt fogják gondolni, hogy őket képviseled, hanem azt, hogy lejáratod a mozgalmat.
3. Ne neveld a népet. Ha az üdvözítő igazság egyedüli birtokosaként nyilatkozol, azt fogják gondolni rólad, hogy tökéletesnek hiszed magad, vagyis őrült vagy, minimum hülye. Egyébként joggal.
4. Néha olvass mást is a haveri körön kívül. Tök jó érzés lehet, hogy körbelájkoljátok és reblogoljátok/reposztoljátok egymást, de ennek a vége csak szellemi vérfertőzés lesz.
5. Ne keverd a virtuális és a valós életedet. Lehet, hogy egy netes szájkaraté intellektuális játéknak tűnik csupán, de ne lepődj meg, ha ugyanazokért a szavakért egy kocsmában szájon vágnak. Az pedig fáj.
6. Apropó: minden szónak, minden cselekedetnek van következménye. A morális dzsihád élkatonájaként leírhatsz/elmondhatsz bármit, de te vagy a felelős a következményekért.
7. A tolerancia bajnokaként ne rekeszd ki a más véleményen lévőket, mert nevetségessé válsz.
8. Wittgensteinnek van egy jó mondása: ne gondolkodj, hanem nézz. Nézz körül a Kárpát-medencében. Ez az otthonod, otthonunk, egy csomó izgi dolog történt és történik körülöttünk, velünk. Számolatlan a szépség, sok a fájdalom is. Ezek vagyunk mi: te is, meg én is. Ha elmész innen, a külföldi elvtársaid számára leginkább ettől vagy izgalmas – hogy innen mentél oda. Így fognak rád tekinteni. Legalább tudd, hogy honnan nézel vissza rájuk.
+1. Fölöslegesen anyázol a cikk alatt. Nem olvasok kommenteket.