A zendülés kéttucatnyi államot, negyven büntetés végrehajtással foglalkozó intézményt és csaknem 24 ezer rabot érint. Ennek ellenére vajmi keveset hallanak az Egyesült Államok lakosai a börtönsztrájkról, amely az ország történetében a valaha volt legnagyobb ilyen eseménynek számít. Ráadásul több intézményben olyan súlyos rendbontásba torkollott a tiltakozás, hogy esetenként naphosszakig tartó patthelyzet alakult ki a biztonságiak és az elítéltek között.

Helyi értesülések szerint már szeptember 9-én kitört a sztrájk, azonban az elmúlt napokig nem kapott megfelelő médiavisszhangot. Egyes találgatások szerint szándékosan próbálja az Obama-adminisztráció a zendülés méretét ködösíteni.

A rabok elsősorban azt nehezményezik, hogy nemcsak a lakhatási körülményeik szegényesek, hanem éhbérért foglalkoztatják őket azokban a korrekciós intézetekben, ahol engedélyezett vagy előírt a munkavégzés. Továbbá szóvá tették többen is, hogy a magánzárkába kerülés feltételei is reformra szorulnak, beleértve a biztonságiak agresszív fellépését velük szemben.

A sztrájk eleinte csupán az ételtől és a mozgástól való tartózkodást jelentette, azonban minél többen csatlakoztak a megmozduláshoz annál komolyabbá vált a zendülés. Többen megszakították a gyógyszeres kezeléseiket és nem voltak hajlandóak semmilyen egészségügyi szűrésen, vagy vizsgálaton részt venni. Emellett egyes börtönökben rendszeressé váltak az öngyilkosságok is.

A rabok jogaival foglalkozó szakszervezetek szerint elsősorban a McDonald's, a Starbucks, a Verizon telefontársaság, a Victoria Secret, és a United Airlines zsákmányolja ki leginkább a munkába fogott rabokat, természetesen saját zsebre. Egyes jelentések szerint amelyik rab Floridában megtagadta a filléres munkát, azt paprikaspray-vel és gumilövedékes puskával fenyegették meg.

(RT)