Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Miért nem szoktak iszlám terroristák oroszokat elrabolni?

Vincze Viktor Attila

2017.01.13. 13:58

A válasz egyszerû: azért, mert az orosz belügyi és katonai különleges mûveleti erõk az iszlám terrorizmus minden formájával szemben egy, a csecsenföldi harcokban kialakított sajátos orosz módszertan szerint járnak el. Ez az orosz terrorellenes fellépés azt jelenti, hogy a terroristák családtagjain azonnal és brutális kegyetlenséggel torolják meg a hatóságok a terrorcselekményeket.

A nyugati internetes sajtó az orosz terrorellenes fellépés eszköztárának szemléltetésére nagy előszeretettel idéz egy horrorisztikus brutalitású 1986-os sajtóhírt. A Guardian a Jerusalem Post forrására hivatkozva 1986 októberében „A KGB az orosz diplomaták kiszabadításakor ízelítőt adott brutalitásból az arab terroristáknak” címmel megírt cikkében arról számolt be, hogy mi történt Bejrútban, amikor a KGB beavatkozott a Hezbollah terrorszervezet fegyveresei által elrabolt négy orosz diplomata kiszabadításába.

Amikor az egyik diplomatát megölték a terroristák, akkor a KGB különlegesen brutális módszerrel látott hozzá az elraboltak kiszabadításához. A szovjet titkosrendőrség úgy érte el, hogy a terroristák szabadon bocsájtsák az orosz diplomatákat, hogy a terrorista csoport politikai szárnyának egyik vezetőjének a közeli rokonát elrabolta, megcsonkította és megölte.

A KGB a hezbollahos vezetőkhöz eljuttatta a megcsonkított hozzátartozó testrészeinek egyes darabjait. A testrészek mellé mellékeltek egy üzenetet is, amely szerint további rokonainak hasonló módon történő elvesztésére számíthat a vezető, amennyiben nem szabadulnak ki azonnal az elrabolt orosz diplomaták.

Az orosz diplomatákat a történtek hatására nagyon gyorsan szabadon engedte az iszlám terrorista csoport. A cikk egy jeruzsálemi szakértői forrás megjegyzését is fontosnak tartotta hozzátenni a történethez:

A szovjetek így intézik az ügyeiket. Megtesznek bizonyos dolgokat amikről nem beszélnek. A Hezbollah ezt a nyelvet érti."

Az 1986-os bejrúti sajtóhír a maga brutalitása ellenére pontosan rámutat arra, hogy Oroszországban az állami szervezetek terrorizmusellenes fellépésének egyik legfontosabb módszertani alapjaként a terrorizmussal vádolt személyek rokonaival szembeni brutális szankciók és erőszakos büntetések alkalmazása szokásos.

A csak feltételezetten, vagy már bizonyítottan terrorcselekményt elkövetők rokonaival szembeni erőszakos és brutális fellépés mindennapi eszközként való alkalmazása az orosz-csecsen háború idején alakult ki Oroszországban.

A The New York Times szerint az orosz belügyi és katonai különleges alakulatok arra jutottak, hogy csak a családtagokon keresztül lehet megfékezni az iszlám szélsőséges terrorista csoportokat. Az orosz hatóságok eljárásai a terrorcselekmények elkövetőinek a rokonait gyakorlatilag úgy kezelik, mintha bűntársak lennének.

A törvények szerint az orosz biztonsági szolgálatok nem szabhatnak ki hivatalosan jogszerű büntetéseket a terrorhoz köthető személyek rokonaira, és még csak nem is lenne jogszerű indokuk a velük szembeni intézkedéshez. Nem hivatalosan azonban a terrorellenes taktika része a rokonok büntetése. Csecsenföldön és a szomszédos Dagesztánban is rutinszerű az alkalmazása annak, hogy a fegyveres rendvédelmi szervek felgyújtják vagy lerombolják azoknak az embereknek a házait, ingatlanait, akik gyaníthatóan felkelők vagy terroristák, illetve azokét is, akik az ilyen személyekkel rokonként, vagy más módon valamilyen kapcsolatban állnak.

A The New York Times egy 2016-os cikkében Maryam Akmedova arról beszélt, hogy az Észak-Kaukázus Kabad- és Balkárföld régiójában személyesen látta, hogy az orosz hatóságok a rokonokat büntető erőszakos módszerek alkalmazásával sikeresen tudtak Csecsenföldön rendet teremteni.

Az amerikai lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati világ országai a terrorellenes fellépésük hatékonyságát nagyban növelhetnék, ha az ilyen orosz tapasztalatokat és eszközöket komolyan tanulmányoznák, és mindent átvennének belőle, amit csak lehet. Az orosz módszer kegyetlenségével kapcsolatban a lap idézte Shabtai Shavit, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad egy korábbi vezetőjét, aki szerint:

az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezetek elleni fellépés csak akkor lehet sikeres, ha nem az elkövetők emberi jogainak a figyelembe vétele a legfontosabb, hiszen a terrorcselekmények elkövetői vagy támogató automatikusan kizárják magukat az őket védő jog hatálya alól is."

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére