Szerdán a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot. A képviselők 21 igen, 1 nem szavazat, illetve 9 tartózkodás mellett szavazták meg. Ennek értelmében a tervezett olimpiai helyszín két térségből, ezen belül pedig 7 klaszterből áll. A közgyűlés nem támogatta az MSZP, az LMP, a DK és a PM módosító javaslatát, hogy az ügyben népszavazást kezdeményezzenek. A testület jóváhagyta azt a garancialevelet is, amelyben Tarlós István támogatásáról biztosítja a pályázatot, valamint külön megerősíti, hogy az olimpiai játékok terve összhangban lesz a fejlesztési tervekkel és stratégiákkal. Ennek révén kijelenthető, hogy a budapesti városvezetés is elkötelezte magát a 2024-es olimpiai játékok megrendezése mellett.

Korábban a Budapesti Olimpia Mozgalom alapítója, Berzeviczy Attila úgy nyilatkozott az Origonak, hogy véleménye szerint nem lenne bölcs dolog népszavazást kiírni a kérdésben, mivel ez egy olyan stratégiai kérdés, amihez az állampolgárok többségének nem lenne elég ismerete ahhoz, hogy ne érzelmi, hanem átgondolt, racionális döntést hozzon. Erre jó példaként szolgál a londoni olimpiai is: a pályázat benyújtásakor a britek 30 százaléka támogatta az olimpiát, a pályázat finisében pedig már egy emberként álltak az ügy mögé. De ami még ennél is tanulságosabb: az olimpiát követően már a teljes szigetország úgy emlékszik vissza az eseményre, hogy „a második világháborúban aratott győzelmet követően ez volt a legnagyobb nemzeti dicsőségük”.

A PricewaterhouseCoopers által készített megvalósíthatósági tanulmány szerint az olimpiarendezés Magyarországnak hosszú távon megtérülő program lehet. Az előrejelzések szerint a legfontosabb gazdasági előnyök az olimpiát megelőző években, az olimpia ideje alatt, illetve az azt követő 10 éven belül jelentkezhetnek. Az olimpiarendezésnek egyfelől jelentős munkahelyteremtő hatása van:

• 2017 és 2025 között mintegy 100 ezer munkahelyet hozhat létre, ami az éves átlagot tekintve 19 ezer, legmagasabb éves értéke közel 40 ezer új munkahelyet jelenthet
• az állami költségvetés olimpiai bevételei (rövid és hosszú távon) 1 142 milliárd forintra becsülhetőek. Gyorsabb gazdasági növekedés, nagyobb nemzeti jövedelem. az olimpiának köszönhető GDP-növekedés, a többlet értéke a 3 ezer milliárd forintot is elérheti
• mindebből a lakosság többletbevétele 1000 milliárd, a vállalkozásoké 836 milliárd forintra tehető
• uniós fejlesztések még hatékonyabb felhasználása; infrastrukturális fejlődés
• minden eddiginél pozitívabb országimázs, megnövekedett turisztikai bevételek

A gazdasági előnyökön túlmenően van más pozitív hozadéka is az olimpiarendezésnek. A Goldman Sachs az olimpiával egyéb trendjeivel is foglalkozik elemzésében. Ebből az derül ki, hogy a megnyert érmek tekintetében például érvényesül a hazai pálya előnye: az elmúlt 10 olimpiát vizsgálva megállapították, hogy átlagban 54 százalékkal több érmet gyűjt a rendező ország, mint a rendezést megelőző olimpiai játékokon.

A rendezés egyik legnagyobb hátulütője lehet, ha a politikai szereplők között, valamint a társadalomban nem alakul ki összefogás az olimpia ügyében, hiszen ez annak megvalósíthatóságát is veszélyeztetheti (gondoljunk pl. egy esetleges kormányváltásra). Ezen túlmenően komoly problémákat okozhat, ha a pénzügyi becslések nem igazolódnak be, azaz olyan mértékben ugornak meg a kiadások, hogy arra sem az állam, sem pedig a piaci szereplők nincsenek felkészülve. Berzevicy szerint kockázatot jelenthetnek a felesleges, megalomán infrastruktúra-beruházások vagy az elszabaduló korrupció – ezektől el tud szállni a teljes projekt költségvetése, megterhelve a központi költségvetést. További kockázatot jelenthet még, ha:

• megcsúsznak a szükséges beruházások
• a korlátozott építőipari kapacitások és a szűk határidők miatt elszállnak az árak az építőiparban
• lassú döntéshozatal, hosszú döntési lánc, nem egyértelmű a felelősség
• Magyarország makrogazdasági kilátásai negatív irányba fordulnak

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 elnevezésű reformprogramja, amely a gazdaságos, megtérülő, olcsóbb és kisebb olimpiákat támogatja. Ez történelmi esélyt jelent a Budapest méretű városoknak. A 2024 olimpia kapcsán a NOB elnöke, Thomas Bach kiemelte, hogy rendező városok kiválasztásánál az lesz igazán döntő, hogy melyik pályázó akarja igazán az olimpiát. Bach szerint fontos szempont, hogy a nyári játékok örökséget hagyjanak a városban, a fejlesztések és az új stadionok pedig beépüljenek a városképbe, illetve hosszú távon hasznára legyenek a rendező városnak. A magyar főváros mellett Párizs, Róma és Los Angeles pályázatát fogadta el a NOB. Így a magyar pályázatnak komoly riválisokkal kell felvennie a versenyt.

Negatív példaként szokás felhozni a 2004-es athéni olimpiát. A játékok egykoron teret adó pályák ma már üresek és kihasználatlanok, sok esetben rémes állapotban vannak. A gazdaság megérezte az olimpiára fordított kiadásokat, hiszen a számításokhoz képest kilencszer annyi pénzt költöttek az olimpiára. Az olimpiai utáni kormányváltást követően nem tudták tovább vinni a játékok szellemiségét, a helyszíneket pedig nem állt szándékukban hasznosítani. A szakemberek többsége ugyanakkor nem osztja azt a nézetet, hogy az olimpia nélkül ma jobb állapotban lenne a görög gazdaság. A legfőbb problémát az euró idő előtti bevezetésében látják, melyet csupán presztízsből erőltettek az országra 2000-ben. Ez konzerválta a görög nemzetgazdaság versenyképtelenségét, ami a világválság után az államcsőd szélére sodorta az országot.

Athénnal szemben pozitív példa a Barcelonában megrendezett 1992-es olimpiai játékok. Berzevicy szerint Spanyolország megmutatta, hogy hogyan is lehet okosan úgy megvalósítani egy olimpiát, hogy „egy korábbi marginális kikötőváros a világ legtrendibb úti céljává váljon”.

A Duna térség az Olimpiai park, a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll. Az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja. Az ígéretek szerint nem lennének gigantikus közlekedési beruházások, így metró sem épülne. A közlekedés infrastruktúráját legfőképp az Olimpiai park térségében fejlesztenék.

A pályázó városok utolsó prezentációjára a NOB limai közgyűlésén kerül sor 2017 szeptemberében, ekkor döntenek a 2024-es játékok rendezőjéről.