Matolcsy megmentette a Magyar Nemzeti Bankot
888.hu
2016.05.07. 15:13
A jegybank egy totálisan vert helyzetbõl stabilizálta az ország pénzügyeit, és fõ motorja volt annak, hogy a gazdaság növekedési pályára állhatott és azon maradhat az elkövetkezõ években is.
Szabó Gergely a Pénzriport szerzője a Mandineren egy hosszas elemzésben taglalja Matolcsy tetteit. Kifejti, hogy a jegybank pozitív teljesítménye hozzásegítette a felívelő pályára álló magyar gazdaságot.
Korábban a jegybank veszteséges volt
A rendszerváltás óta egészen a jelenlegi jegybanki vezetés színre lépéséig a magyar gazdaság talán legnagyobb kerékkötője a pénzügyi rendszer volt, ami több csatornán rengeteg erőforrást szívott el a gazdaságtól.
A legnagyobb problémánk az államadósság volt. 2012-ben például egyetlen évben nagyságrendileg 1300 milliárd forint, a GDP 4,5%-a ment el az államadósság kamataira.
Amikor Matolcsy átvette a jegybank vezetését, a pénzintézet és a pénzügyi rendszer az összeomlás szélén volt. Elég ha csak azt említjük meg, hogy az összes szektor: háztartások, vállalatok, állam jelentősen el voltak adósodva, ráadásul minden szektor esetében magas volt a deviza-eladósodás aránya - írja Szabó Gergely az elemzésében.
A magas devizaadósság időzített bombaként ketyegett. A gyenge forint növelte a háztartások és a vállalatok törlesztő részletét, így csökkentette a szabadon elkölthető jövedelmet. Ezáltal csökkent a belső kereslet, ami gazdasági lassulást, növekvő vállalati csődöket, növekvő munkanélküliséget okozott - jegyzi meg a szakértő.
Akkor mit is csinált Matolcsy?
- A jegybank eredménye közel 1000 milliárd forinttal javult
- Az államadósság kamatkiadása közel 1000 milliárd forinttal csökkent
- A kamatcsökkentés hozzávetőleg évi 1-2%-kal növeli a GDP-t
- A jegybank közel 350 milliárd forinttal csökkentette a háztartások veszteségeit a jól időzített forintosítással
- Az ország külső sérülékenysége számottevően csökkent, a pénzügyi stabilitás erősödött
Ha ezeket a tényezőket összeadjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a jegybank lépései nagyságrendileg 3000 milliárd forintnyi megtakarítást eredményeztek eddig, és hosszabb távon további nagyságrendileg évi 1000 milliárd forint feletti éves megtakarításra lehet számítani - írja az elemzés.
Egy magyar állampolgárra vetítve az eddig megnyert összeg 300 ezer forint/fő, a jövőbeni megtakarítás pedig évi 100 ezer forint/állampolgár összeget tehet ki.
A jegybankot az a vád érte, hogy eltékozolta az alapítványokba helyezett 266 milliárd forintot. A cikkből kiderül, hogy ez a megállapítás sem állja meg a helyét. Kövessük a pénzt:
Az alapítványok 267 milliárd forint vagyonnal rendelkeznek, azaz vagyonuk közel két év alatt nem csökkent, hanem némileg nőtt.
Az alapítványok pénzeinek megközelítőleg háromnegyede ( 197 milliárd) magyar államadósságban van, így a teljes összeg közel háromnegyede visszakerült a magyar államhoz.
Ez valóban „monetáris finanszírozás”, a jegybank ezzel az összeggel a magyar államot támogatja, nem pedig a németet vagy a franciát. (Ez utóbbit abban az esetben tenné, ha ezt az összeget „devizatartalékban” tartaná).
A cikk azt is megjegyzi, hogy az USA-ban, vagy Japánban ez az arány nagyságrendileg nagyobb 25 százalék illetve 80 százalék. Ezzel szemben az MNB-alapítványoknál lévő állomány a GDP mindössze 0,6%-a.
Közel 8 milliárd forint van bankbetétben érintetlenül, 38 milliárd forint cégrészesedésekben és 25 milliárd forint ingatlanokban. Amúgy az ingatlanpiacra most érdemes beruházni, mert az árak el kezdtek emelkedni.
A leghevesebben vitatott tétel az alapítványok kiadásaival kapcsolatban
Mivel az alapítványok vagyona közel 1 milliárd forinttal nőtt, a 6 milliárd nyereségből összesen nagyságrendileg 5 milliárd forint kerülhetett elköltésre. Tehát ezt fizették ki támogatásokra, ösztöndíjakra, rendezvények szervezésére, tisztségviselőik kifizetésére, minden más költségre - írja Szabó. Ám megjegyzi, hogy ez az összeg nagyságrendekkel kisebb ahhoz képest, amit a jegybank megtakarított az eddigi intézkedéseivel: 3000 milliárd forint 2016 végéig, és további 1000 milliárd forint hosszabb távon évente. Ezért tartja aránytalannak az ebben a kérdésben kifejezett aggodalmakat.
A szociknak az a jó, ha a jegybank veszteséges
A rendszerváltozás óta a jegybank átlagosan évi kétszázmilliárd forint veszteséget termelt, amely veszteséget minden évben a költségvetésből kellett pótolni. Vagyis több mint két évtizeden keresztül az adófizetők évente kétszázmilliárdot tettek bele a jegybankba.
Simor András ex-jegybankelnök fizetése havi bruttó 8 millió 11 ezer 800 forint volt. Ezt kifogásolta 2009 környékén az akkori ellenzék, a kormánypártok és a sajtó liberális, baloldali része pedig körömszakadtáig védte a jegybankelnököt - olvashatjuk korábbi írásokban. Matolcsy havi bruttó 2,3 millió forintot kapott jegybankelnökként, ezt emelték most fel a duplájára, az így elért havi bruttó ötmillió forintos fizetése még mindig csak kétharmada Simor egykori fizetésének.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
