Mindegy a mi szempontunkból nézve, hogy melyik jelölt lesz az elnök, mert az amerikai politikát és diplomáciát – az elnöktől függetlenül – mindig csak az aktuális gazdasági-politikai érdekek vezérlik. Ugrósdy Márton szerint nem komolyak a választási csalást emlegető elnökjelölti bejelentések, de ha szoros eredmény lesz, akkor borítékolható a szavazatok újraszámlálása.

888.hu: Van-e jelentősége Európa és Magyarország számára annak, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást?

Ugrósdy Márton: Túlságosan nagy változásra nem kell számítani bárki is lesz az elnök. Az, hogy mi vár Európára, nagyrészt túldimenzionált kérdés az amerikai elnökválasztás kapcsán, mert az Egyesült Államok érdekei változatlanok már nagyjából a második világháború vége óta. Ezek pedig: az európai stabilitás fenntartása és az orosz előrenyomulás visszaszorítása. Ezek azok a célok, amik a mai napig meghatározzák az amerikai lépéseket a térségben. A NATO egységének a fenntartása például az egyik legfontosabb ilyen amerikai erőfeszítés. Az elnökválasztás során felmerült egyik narratíva szerint Donald Trump esetleg átgondolná ezt a kérdést. Neki voltak olyan kijelentései, hogy a NATO tagállamainak esetleg saját magukat kellene megvédeniük. De ha jobban megnézzük ezt a kijelentést, akkor azt láthatjuk, hogy ez a kijelentés, ami a NATO walesi csúcsán megállapított kétszázalékos védelmi kiadási vállalásoknak a végrehajtását kérte számon a szövetségeseken tartalmilag nem hozott új elemet a korábban már megfogalmazott amerikai álláspontba, inkább csak formailag másként, más stílusban fogalmazta meg ugyanazt.

888.hu: Az amerikai háborús kockázatvállalás tekintetében, a sok esetben háborúkhoz, polgárháborúkhoz vezető demokráciaexport vonatkozásban mire lehet számítani az elnökjelöltek személyei alapján?

U.M.: Trumpnak volt egy olyan időszaka, amikor arról beszélt, hogy esetleg vissza kellene térnie az Egyesült Államoknak az elszigetelődés történelmi hagyományához, tehát, hogy az Egyesült Államoknak csak azután lenne szabad szerepet vállalnia a világban, miután a saját portáján már rendet rakott. Azonban, ha jobban megnézzük Trump kijelentéseit, akkor ez a vélemény nem kíséri következetesen végig a kampány során elhangzott nyilatkozatait. Az egyik pillanatban még arról beszél, hogy az Iszlám Államnak az uralmát meg kell törni, a másik pillanatban viszont már azt is hozzáteszi, hogy akkor az amerikai hadseregnek sokkal többet kellene költenie. Máskor pedig arról beszél, hogy itt az ideje annak, hogy a világ oldja meg saját maga a gondjait. Tehát egyáltalán nem következetes az, amit mond.

Az amerikai demokráciaexport folytatásának kérdése jelenleg nem egy eldöntött dolog, habár az amerikaiak sokat szeretnek hivatkozni erre. A rossz közel-keleti tapasztalatok alapján alapvetően ma már óvatosan bánnak ezzel a kérdéssel Washingtonban. Hillary Clintont ebben az ügyben valóban a héják közé sorolja közvélekedés, és ő nagy valószínűséggel tényleg folytatná ezt a külpolitikát. De róla egyébként is elmondható, hogy elnökként várhatóan aktívabb lenne nemzetközi téren, mint Trump. Ugyanakkor ebben a kérdésben persze az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy Donald Trump ebből a szempontból abszolút sötét lónak számít, tehát bármi elképzelhető az ő elnöksége esetén. Az amerikai elnökök általános politikai helyzetéből fakadóan Trumpra és Clintonra egyaránt érvényes, hogy elnökként bármikor felülvizsgálhatják és megváltoztathatják a választási kampányban képviselt véleményeiket és az akkor tett ígéreteiket.

888.hu: Mennyiben igaz az a feltevés, hogy a valódi politikai döntések szempontjából mindegy, hogy ki az Egyesült Államok elnöke, mivel bár egy elnöki típusú rendszer az amerikai demokrácia, azonban ennek ellenére az elnök önálló döntéshozói jogköre és szabadsága valójában jelentősen korlátozott?

U.M.: Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hajlamosak az elnökjelöltek a kampányban extrém, vagy extrémnek tűnő kijelentéseket tenni, de hogyha már valóban rajtuk lesz kormányzás felelőssége, akkor az őket körülvevő tanácsadói kör, a hadsereg az államigazgatás, a törvényhozók, azok mind-mind olyan kontrollfunkciókat gyakorolnak, amelyek az esetleg még meglevő elnöki vadhajtásokat elég gyorsan lemetszik. Hajlamosak az emberek azt hinni, hogy az elnökök bármit megtehetnek, pedig ez nem így van. Ha megnézzük, hogy az adminisztráció hogyan működik, hogy a kongresszus az milyen ellenőrző hatalmat gyakorol az elnök fölött, akkor a valóságban az a helyzet, hogy az elnökök sokszor frusztráló tehetetlenséggel szembesülnek saját hatalmi súlyukat tekintve. Barack Obama ezt a helyzetet például úgy próbálta meg kiküszöbölni az elnöki mandátuma idején, hogy nagyon sok fontos kezdeményezését elnöki rendeletben és nem törvényben vitte végig. Működhetnek a dolgok így is, de csak addig maradnak érvényben az ilyen döntések, amíg a következő elnök egy tollvonással vissza nem nem vonja azokat. Ha például Trump lenne az elnök, akkor az elnöksége első napján megszüntethetné az iráni atommegállapodást.

888.hu: Maga az amerikai politikai rendszer mennyire demokratikus, főleg ha a meglehetősen bonyolult politikai és választási rendszerére gondolunk?

U.M.: Nem olyan jellegű, és nem annyira bonyolult az amerikai politikai rendszer, hogy az demokráciadeficitet jelentene. A választópolgárok november nyolcadikán könnyen kifejezhetik a véleményüket az elnökválasztáson, tehát egyértelműen érvényesül a népakarat. Európából és Magyarországról nézve furcsa lehet az amerikai politikai és választási rendszer, de ez csak az eltérő történelmi hagyományból fakadó külsődleges eltérés. Ha megnézzük az Egyesült Államok elmúlt kétszáz évét, akkor az látható, hogy a szabad és egyenlő választásokat, valamint a hatalom mindenkori, békés átadását folyamatosan biztosította ez a rendszer. Ahány ház, annyi szokás. Az amerikai politikai rendszer azért tekinthető demokratikusnak és jól működőnek is, mert átláthatóak a játékszabályok, amelyek egyébként nem nagyon változnak. A többségi választási rendszer, ami Amerikában működik, és amely alapján nagyon sok nem a győztesre leadott szavazat úgymond elvész, az a számunkra, kontinentális európai szemmel nézve érdekesnek számít. De ha jobban megnézzük, hogy például itt Európában, az Egyesült Királyságban hogyan választják meg a parlamenti képviselőket, akkor ott ugyanazt a logikát láthatjuk, mint az amerikai modellben.

888.hu: Hogyan működik az elektori rendszer? Miért van szükség arra, hogy az elnökjelöltekre leadott szavazatok alapján, államonként eltérő számú elektor választja meg végül az elnököt? Az amerikai politikai rendszer hatalommegosztása milyen módon működik? Mi a szerepe az elnöki hivatalnak és a kongresszusnak?

U.M.: Valóban van egy közvetítői rendszer. Az elektori rendszernek az amerikai elnökválasztás során elsősorban történelmi okai vannak. Amikor megszületett az 1700-as évek végén az amerikai alkotmány, akkor még nem volt olyan gyors a kommunikáció, mint most. Akkor sokkal hatékonyabb volt úgy megszervezni a választást, hogy november elején leadták a voksaikat a szavazópolgárok, majd annak alapján az államok delegációkat állítottak össze, akik aztán a választóktól kapott kötött mandátumukkal mentek el Philadelphiába, majd Washingtonba, hogy leadják a szavazatukat. Akkoriban még táviratot sem lehetett küldeni, ezért az alapító atyák praktikus megoldásnak gondolták az óriási területű országban, ha a tagállamok a lakosság számaik arányában küldhetnek elektor delegátusokat az elnökválasztó elektori gyűlésre. Az elektorok tagállamonkénti száma, a alakosság számmal arányos, így a népességszámmal arányos az is, hogy mekkora az egyes tagállamok súlya az elnökválasztás során. Az eljárás demokratikus, mert a végső szavazáson az elektorok a választók szavazatai alapján meghatározott kötött mandátumuk alapján szavazzák meg az elnököt.

888.hu: Lehetséges-e választási csalás a mostani elnökválasztáson?

U.M.: Trumpnak az egy már viszonylag régebb óta hangoztatott álláspontja, hogy megpróbálja megkérdőjelezni a választás érvényességét és legitimitását. Ugyanakkor érdekes módon ezzel kapcsolatban pont azokból a republikánus többségű államokból kapott cáfolatot, ahol még éles a verseny, mint például Floridában vagy Ohióban. Tudni kell azt, hogy ahol republikánus a kormányzó, mint Florida vagy Ohio, ott az állami végrehajtó szervezetek vezetése is republikánus. Ez így, azért kényes helyzet, mert amikor Trump csalást emleget, akkor ezzel a saját republikánus adminisztrációit is megvádolja.

Nem gondolom, hogy érdemlegesen lehetséges lenne befolyásolni a választások kimenetelét bármilyen módon is illegális módszerekkel. Viszont, ha nagyon szoros választási eredmény születik, akkor az eredményt egészen biztosan meg fogja támadni a vesztes fél, és ezért újra fogják számolni.

888.hu: Az elnökválasztási kampány témái mennyiben azonosak az USA valódi, megoldandó problémáival és nemzeti ügyeivel?

U.M.: A külpolitika nem szokott választásokat eldönteni, mert alapvetően az embereket nem ez érdekli. Lehet riogatni az oroszokkal a választókat, de Amerikában a legfontosabb kérdés valójában a gazdaság helyzete, illetve valamilyen szinten azok a társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek az utóbbi időben minden eddiginél jobban kiütköztek Amerikában. Gondolok itt például a feketéket érintő rendőri erőszakra, vagy a társadalmi mobilitás csökkenésére, vagy a diákhitelekkel kapcsolatos problémákra. Ha megnézzük ezeknek a problémáknak a gyökerét, akkor ezek mind-mind gazdasági eredetűek. Az új elnöknek a legnagyobb kihívást majd valószínűleg az amerikai álomnak a helyreállítása fogja jelenteni, tehát, hogy kemény munkával bárkiből bármi lehet. Most elsősorban a születés és családi kapcsolatok határozzák meg, hogy ki hogyan boldogul az életben. Az Egyesült Államok viszont nagyon sokáig nem így működött, nem erre az alapra épült. A két elnökjelölt és a mögöttük álló két párt választási kommunikációját elnézve egyenlőre úgy látszik, hogy igazából még egyik sem tudja hogyan lehetne komolyan vehető módon megoldani az Egyesült Államok valódi problémáit.