Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a Lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Köves Slomó: "A probléma nem az iszlámmal van, hanem velünk"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. január 18. 18:58

Rendhagyó beszélgetés Köves Slomóval a 888-ról, a régi és az új világrendről, a holokausztról és a szocializmusról, Trumpról és a liberálisokról, Vona Gáborról és az okádékról, és persze arról, hogy na de "mit is adott nekünk a zsidó-keresztény kultúra."

Mert ugye valami abszolút erkölcsi értéket azért mégiscsak ki kell jelölni”

Köves Slomó: Rendhagyó módon hadd kérdezzek én először, miért éppen 888?

Fűrész Gábor: Egyrészt ez nyilván egy szemtelenkedés.

Köves: A 444-gyel szemben?

Fűrész: Nem is a 444-gyel, hanem a liberalizmusnak ezzel a cinikus világával szemben.

Köves: Cinizmus a cinikusokkal szemben?

GFG: Tulajdonképpen igen. A 888 ellencinizmus. Sárkány ellen sárkányfű. Szembenállás mindazokkal szemben, akik nem hisznek semmiben. Ugyanakkor válaszkísérlet egy generációs kihívásra. Az olvasóink nagy része a rendszerváltás környékén, vagy azután született, a huszadik századi törésvonalak egyre kevésbé jelentenek nekik bármit is. Azt gondoljuk, hogy le kell zárni a huszadik századot. Ez következményekkel jár a jobboldalra nézve is.

Fűrész: Nem csupán a szemtelenkedő hangvétel a lényeges. Eljött az ideje egy újfajta jobboldalnak. A 21. század átrendezi a korábbi szembenállásokat. Azzal, hogy a világot, Európát, Amerikát eddig nem tapasztalt gazdasági és civilizációs kihívások érik, azzal hogy most szembesülünk a fundamentalista iszlám döbbenetes terjedésével, ez arra késztet mindenkit, hogy újragondoljunk egy sor kérdést, kik vagyunk mi, mi a viszonyunk a saját gyökereinkhez.

Köves: Óhéber duma (nevetés).

Fűrész: Új helyzet van, és most megint ki lehet nyitni ezeket a kérdéseket. A posztromantikus, neonáci vagy hátrafelé néző jobboldaltól pedig egyszerűen meg kell szabadulnia mindenkinek.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Ha azt gondoljuk, hogy – életkorunknál fogva is – egész egyszerűen elkezdődött a 21. század, ez azt is jelenti, hogy egy sor konfliktust, problémát, rossz beidegződést magunk mögött kell hagyni. Hogy ironizáljak is, útkeresés ez a tévelygők számára, hogy egyáltalán milyen pillérekről tudunk elrugaszkodni. Ezért hívtunk meg téged is. Civilizációs kihívás éri Európát. Miközben Trump Amerika és talán a világ felforgatására készül, újraírja azt is, hogy mit jelent jobboldalinak lenni. Ezeknek a mélyén, kimondva-kimondatlanul ott van a saját hagyományainkra reflektálás igénye, hogy mit is adott nekünk a zsidó-keresztény kultúra, kik is vagyunk mi, megmaradhatunk-e azoknak, akik vagyunk, amikor minden mozog. Te mit gondolsz erről?

Köves: Persze, egyrészt a világ mindig változik, mindig úgy érezzük, hogy most aztán nagyot változik a világ. Ez az emberi állapot perspektívája.

GFG: Ironizálhatnánk, hogy minden évben elmondjuk ezt.

Köves: ...de most azért tényleg úgy tűnik. Természetesen mindenki a saját szemüvegén keresztül látja a dolgokat. Egyértelmű, hogy egy rabbi mindent a zsidókon vagy a zsidóságon keresztül szemlél. Innen nézve az az érdekes, hogy legalábbis a nyugati civilizáció(k)ban már megint a zsidóknak a világhoz fűződő viszonya az egyik viszonyítási pont. Abban a világban, amit most meggyőződésem szerint éppen kezdünk magunk mögött hagyni, központi szerepe volt a nyugati civilizáció legrémesebb traumájának. A holokauszthoz való viszony formálta ennek a civilizációnak az erkölcsi bázisát az elmúlt 65 évben. Ez volt az Istentől kiüresített világban az a sátáni pont, az az abszolút rossz, ami meghatározta  a morálról, a politikáról való gondolkodást is. Mert mit is mondott a kommunista modell bűvöletében a Szovjetunió? „Nézzétek meg, az imperialisták tulajdonképpen a fasiszták. Mi mentettük meg a világot a holokauszttól és most is ettől az igazságtalanságtól védelmezünk mindenkit. Mi hoztuk el az új világot.” Ebben a messianizmusban a tájékozódási pont a fasizmus (sokszor összemosva azt a nácizmussal) volt, mint a mindenki által megkérdőjelezhetetlen, a legborzasztóbb, az abszolút rossz, a Sátán e világi manifesztációja. Mert ugye valami abszolút erkölcsi viszonyítási pontot azért még a kommunista rezsimnek is ki kellett jelölnie, még ha ennek erkölcsi jellege erősen megkérdőjelezhető is volt. Ha a világot megfosztjuk az istenitől, a kinyilatkoztatástól, mert abban már nem hiszünk, akkor is kell egy koordináta-rendszer, aminek értelemszerűen van középpontja. A keleti blokkal szembeni nyugati világ is tulajdonképpen hasonlóan járt el, csak a saját logikája szerint.

GFG: A kétpólusú világrend tehát ebből a szempontból valójában egypólusú volt.

Köves: A Nyugat azt mondta, hogy minden diktatúra egy kaptafáról ered. Nincs különbség a kommunista és a náci rémuralom között. És ahogy szükség volt szembeszállni a nácikkal, ugyanúgy elengedhetetlen a kommunistákkal való szembeszállás. Mindenki ugyanahhoz igazította magát és nyerte legitimitását, csak mindig a saját logikája szerint. Lehet hogy nem mindenki ért velem egyet, és az is lehet hogy valamelyest provokatív amit állítok, de meggyőződésem, hogy a zsidók és a zsidó közösség társadalmi szerepe és politikai súlya a huszadik században ennek alapján definiálódott. Globálisan is, Magyarországon is, mindenhol, ahol voltak zsidók. Ebből fakadt a modern Izrael Állam léte is. Az volt az erkölcsi igazolás, hogy azért kell Izrael, mert különben megismétlődik a holokauszt. Én ezzel egyébként nem értek egyet. Nem gondolom, hogy Izrael létét erre kellene alapozni és ma már Izraelben is egyre kevésbé gondolják ezt. A változást mi sem jelzi érzékletesebben, mint az, amikor ma az izraeli politikusok erre hivatkoznak, és erre való hivatkozással kérnek védelmet vagy kiállást a nagyhatalmaktól (az Egyesült Államoktól), ez egyre gyengébb érvelésnek bizonyul. Vagyis a holokausztra való hivatkozás ereje gyengül. Rabbiként azt gondolom, hogy sokkal érvényesebben lehetne a Bibliára alapozni Izrael legitimációját. Visszatérve a szocializmus idején használt logikához, különösen ami Magyarországot illeti: a szocializmus ment meg titeket, csak bennünk, kommunistákban, szocialistákban bízhattok. És hogy a zsidók többsége erről mit gondolt? Nyilván azt, amit az én nagyszüleim is, vagyis, hogy nincs más, ami a létünket biztosítani tudná.

GFG: A holokauszt tehát instrumentális értelemben alkalmassá vált a szocializmus igazolására?

Köves: A szocializmus rendszere azt üzente a zsidóknak, hogy ez egy olyan új világ, amiben már nem lesz fontos, hogy ki zsidó és ki nem. Ennek az lett a következménye, hogy a zsidók is úgy tekintettek magukra, hogy ők zsidók voltak egy bizonyos pontig, de most már nem zsidók és a gyerekeiknek, az én szüleimnek már el sem mondták, hogy ők valójában honnan is jöttek. 3000 év történelme, családtörténete és hagyománya ki lett törölve egyik napról a másikra. A rendszerváltás után sok tekintetben megváltozott a helyzet. A zsidó identitás kérdése megint csak napirendre került, kerülhetett. Mindeközben a politika is megtalálta a maga módján a  “zsidókat”. A régi logika mentén az lett a feladatkiosztás, hogy mondják meg a zsidók, hogy ki az antiszemita, mi meg – folytatva a Kádár-rendszerben létező hallgatólagos konszenzus hagyományát –  biztosítjuk, hogy ne ismétlődjék meg a holokauszt. Vagyis a zsidók szerepe továbbra is a politikai eszköz funkciójára korlátozódott. Ez most biztosan alapvető változásban van. Egyre kevesebb olyan ember van, akinek személyes élménye lenne a holokausztról, ezért az érzelmi hatás is sokkal kisebb. És ami érdekes, hogy nemcsak a többségi társadalomban látom a változást – mondjuk a szüleim korosztálya és a mi korosztályunk között –, hanem a zsidók között is. Már az én korosztályom is némileg másként tekintett a holokausztra, de az igazi változás a gyerekeim nemzedékénél tapasztalható. Ők már nem is találkoztak a dédszüleikkel, és mivel nincs érzelmi kötődés, ezért sok tekintetben úgy tekintenek erre az egész dologra, mint például a spanyol inkvizícióra.

GFG: Egy történelmi esemény, ami a múlthoz tartozik.

Köves: Amikor én elolvasok egy holokauszt-visszaemlékezést, mondjuk olyat, ami Budapesten játszódik, akkor összeszorul a gyomrom. Sokkal jobban át tudom élni érzelmileg, mert ismertem három nagyszülőmet is, és így van egy személyes érintettségem. Nyilván a többségi társadalom szintjén még gyorsabban eltűnt ez az érzelmi viszonyulás. Úgyhogy ez biztos, hogy meg fog változni. És nekünk-nekem az is fontos ebben a változó folyamatban, hogy felismerjük, hogy a zsidóság milyen módon tud ebből a régi koordináta-rendszerből kitörni, hogyan tudja a saját helyét megtalálni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
Csehország kiáll az atom mellett

Csehország kiáll az atom mellett

amerika, london, párizs

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a cseh kormány támogatja az új atomenergiablokkok építését.

A migránsgyerekek nem engedik kiürülni Calais-t

A migránsgyerekek nem engedik kiürülni Calais-t

amerika, london, párizs

Azután kezdtek ismét özönleni a gyerekek a kikötővárosba, hogy a brit hatóságok bejelentették, átvesznek háromezer kísérő nélküli kiskorút.

Az USA és Oroszország együttműködése nélkül az EU életképtelen

Az Egyesült Államok és Oroszország együttműködése nélkül nem oldhatók meg az Európát fenyegető biztonsági kihívások - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának konferenciáján elhangzott felszólalásában.

Ez Trumpék legújabb terve

Ez Trumpék legújabb terve

amerika, london, párizs

Kedden nyilvánosságra hozta az amerikai belbiztonsági miniszter az illegális bevándorlókra vonatkozó szabályokat szigorító új irányelveket. Ezek segítségével gyorsítanák fel az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodók kitoloncolását.

Trump: az antiszemitizmus borzalmas és meg kell állítani

Trump: az antiszemitizmus borzalmas és meg kell állítani

amerika, london, párizs

Az amerikai elnök azután beszélt, hogy újabb zsidó kulturális központokat kellett kiüríteni bombafenyegetés miatt.

Hatalmas csapás érte a Hír TV-t!

Simicska tv-jénél konkrétan egy egész stáb mondott fel.

Szijjártó kiment New Yorkba és hazahozott 400 új munkahelyet

Szijjártó kiment New Yorkba és hazahozott 400 új munkahelyet

közeleg a tél

Újabb munkahelyteremtő beruházásokban állapodott meg amerikai vállalatok vezetőivel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.

Szicília piskóta ahhoz képest, ahogy Botka irányítja Szegedet

Szicília piskóta ahhoz képest, ahogy Botka irányítja Szegedet

közeleg a tél

A szegedi városháza és a hatalmi ágak szétválasztásának esete.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére