• Közlekedj hajóval!

Hajózni vicces és rettentő olcsó még egy magyar turista számára is. Ahhoz, hogy átjuss Európából Ázsiába, csupán pár száz forintra lesz szükséged, és minden más tömegközlekedési eszközzel ellentétben a hajón tömeggel sem találkozol. Ráadásul minden kompon van egy bolond, aki vagy citromlékelőt, vagy más konyhai eszközt próbál meg majd rád sózni, amire minden bizonnyal óriási szükséged lesz utazásod során.

• Tiszteld az isztambuli leleményt!

Egy város, amelynek lakói számára a lelemény az életben maradás feltétele, enélkül nehezen lehetne megmaradni egy 14 milliós megapoliszban. Az isztambuliak, más keleti népekhez hasonlóan, bármiből képesek üzletet csinálni. Tehát, mielőtt a dugóban háromszoros áron ásványvizet kínáló férfi erkölcsi tartásán kezdenél el töprengeni, inkább csak nyúlj a zsebedbe és örülj a jéghideg víznek. Te így, ő úgy próbál túlélni.

• Lépj túl azon, ha átvágnak!

Az átcseszés a török nemzeti báj része. Európai mércével nézve talán furcsa, hogy nem csak a piacon, hanem mindenütt, de szó szerint mindenütt megpróbálnak átvágni. És nem olyan szimpla közel-keleti alkudós módon. Isztambulban bármikor és bárhol áldozat lehetsz. A gyorsétteremben: ahol kérhetnél teát a menüdhöz, de azt mondják mégsem. A cukrászdában: ahol, ha nem tudsz törökül, minimum két gombócot kell venned. Nem beszélve a számládhoz véletlenül mindig hozzácsapott 100-200 forintos tételekről. De ne is európai mércéket várjon el az, aki a méltóságos pasák városába igyekszik. Még azt is élvezik, ha kilóg a lóláb, náluk ez is a játék része.

• Kedveld meg a macskákat!

Isztambulban szinte félelmetes tisztelet övezi a macskákat. Mindenhol ott vannak. Senkit sem zavar, ha a plázában a mozgólépcsőn ugrál egy macska, vagy az étteremben próbál jobb falatokat találni. A helyiek kis fekvőhelyet alakítanak ki mindenütt nekik, etetik, itatják őket. Isztambulban macskának lenni is királyság, azaz pasaság.

• Ne beszélj angolul, úgysem értik!

Isztambulban az emberek törökül beszélnek. És ezzel a beszélt nyelvek kérdését le is tudtuk. Ne dőlj be annak, ha valaki olyasmit mond, hogy „a little bit” vagy „I speak English normal”, sajnos ezeken az amúgy kiváló mondatokon túl, nagyobb tudás nincs mögötte. Ha valaki ennél többet tud, és első ránézésre töröknek tűnik, az nagy valószínűséggel szír menekült. Sok mindent elmond az a múlt évi adat, amely szerint a török diákok 95 százaléka nem tud válaszolni egy angolul feltett kérdésre.

• Ne költözz be a bulinegyedbe!

A törökök tényleg komoly emberek. Ha például Airbnb-n a szálláshoz tartozó leírásban az szerepel, hogy közel a bulinegyed, ne a Kazincy utcai zsivajra gondolj. Értsd úgy, hogy van egy diszkó konkrétan a ház szomszédságában, ahol a török veretés éjfélkor kezdődik, és ha van érdeklődés, ha nincs, a buli minden reggel 5-ig biztos eltart. Ha a speedes, koffeines nappali városnézés nem a stílusod, maradj inkább az óvárosban, ott csak az imára hívás hangjai zavarhatnak.

• Ne félj minden szakállastól!

Isztambulban valóban megfordulnak átutazó terroristák, ettől még ne rettegj a szakállasoktól. A wahabitákra jellemző szakáll, vagy épp a kifejezetten ISIS-es Dzsihadi John-sztájl egy szűk körre jellemző divattá nőtte ki magát, az isztambuli hipsterek ismertetőjegyévé. Az utcákon hömpölygő ezerféle ember között azonban szinte fel se tűnnek. Isztambul amúgy is inkább egy színes flash, amelybe tényleg minden, de minden belefér.

• Ne legyen tömegiszonyod!

Isztambul egy megapolisz, 14 millió lakossal és több ezer turistával, akiknek jó része szintén nagy lélekszámú országokból jön. Ha keletre mész, hagyd otthon a tömegiszonyod. Ha hazajössz, elhiheted, a hétfő reggeli csúcs sem fog megkottyanni a 4-6-oson.