Mondanunk se kell, hogy legtöbbjüket nagyon nehéz volt elérni, hiszen sem az e-mail címüket, sem pedig a telefonszámukat nem tudtuk megszerezni. Azonban a rokonok, egykori barátok, szomszédok és a krónikák segítségével sikerült felkutatni Zottmund lovagot (alias Búvár Kund), Szent László királyt, IV. Bélát, Károly Róbertet, Hunyadi Jánost, Dobó Istvánt, Zrínyi Miklóst, II. Rákóczi Ferencet, Mária Teréziát, Kossuth Lajost, gróf Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet, gróf Bethlen Istvánt és Kun Bélát is, akik készségesen nyilatkoztak a 888.hu-nak.

Az exkluzív interjúk kapcsán kiderült, hogy a megkérdezettek többsége már nem nagyon követi a napi politikát, mert inkább a nyugdíjas évekre és az unokákra koncentrálnak. Ám amikor beszámoltunk nekik arról, hogy mi folyik Európában és az Európai Unión belül, döbbenten álltak és nem értették, hogy amit oly sokáig építettek, azt hogyan dönthetik le egyesek ilyen hamar. Többen azonban nem voltak meglepődve a kialakult helyzeten, mert mint elmondták: Magyarországnak, vagy ahogy az ő idejükben hívták, a Magyar Királyságnak a legtöbbször komoly ellenszélben kellett helytállnia – melyek nem egyszer komoly fegyveres harcokba torkolltak.

Búvár Kundot, I. András egykori katonáját találtuk meg a legnehezebben. Mivel a Képes Krónika írt róla először, ezért felkerestük Kálti Márkot, a kötet szerkesztőjét, aki készségesen elmondta, hogy merre találhatjuk az egykori katonatisztet. Zottmund külön kérte a szerkesztőségünktől, hogy ne áruljuk el pontos lakhelyét, annyit azonban elmondhatunk, hogy egy Pozsony közeli községben találtunk rá. Amikor megkérdeztük tőle, hogy mit szól az Európai Unió kvótajavaslatáról, elmondta: „teljesen értelmetlennek tartom azokat a politikai döntéseket, melyek figyelmen kívül hagyják a tagállamok álláspontjait. Elég régóta figyelem már az európai politikát, higgyék el, és az a baj, hogy mindig ugyanoda lyukadunk ki. Legutóbb a kommunizmusban láttam olyat, hogy egy külső hatalom ráerőlteti saját döntését egy szuverén államra, ráadásul ezzel akarja elfeledtetni a saját hibás lépéseit. Annak idején ezeket a dolgokat egyszerűen nem engedtük, Bandival (I. András magyar király – szerk.) is épp ezért döntöttünk úgy, hogy megfúrjuk Henrik (III. Henrik német-római császár – a szerk.) hajóit.”

Jóval könnyebb dolgunk volt Szent Lászlóval, Magyarország egykori királyával, akivel egy nagyváradi kocsmában találkoztunk (szigorúan inkognitóban). Az interjúban elmondta, hogy már az ő korában is nagyon nehéz volt betartatni a törvényeket, tehát ez abszolút nem egy új jelenség Magyarországon. Kiemelte azt is, hogy a kunok akkoriban ugyanúgy illegálisan léptek be az ország területére (mint ma a javarészt Közel-Keletről érkező migránsok), és hogy integrációjuk egy több évtizedes munka eredménye volt. Amikor arra terelődött a beszélgetés, hogy mit jelent számára a keresztény Magyarország víziója és az ezért (is) kapott szentté avatás súlya, László király elmondta: „Gyerekek, akik ma azt mondják, hogy ez a keresztény Európa egy hatalmas maszlag, azoknak azt üzenem, hogy nézzenek körül a kontinensen. Ha jól tudom, cirka 500 millió ember él Európában, ezek több mint a fele kereszténynek vallja magát. Lehet még ennél is magasabb az arányuk. Nos, ők ebben hisznek, nem fogják elfogadni azt a multikulturális szemléletet, amit alig pár ezer ember próbál propagálni a világban, a kontinensen.”

IV. Béla igencsak szűkszavúan nyilatkozott a 888.hu-nak. Mint elmondta, belefáradt a politikába, elege van abból, hogy mindig nulláról kell felépíteni az országot. Nemrég még a kommunisták kacérkodtak azzal, hogy eltöröljék a nemzetállami határokat a kontinensről, most pedig a nyugat-európai elit szeretné ugyanezt – „Európai Egyesült Államok” címszóval.

„Ha valaki Magyarországon, akkor én biztosan tudom, hogy mit jelent az, amikor több százezer, a miénktől teljesen eltérő vallású és kultúrájú ember próbál bejutni az országba. Higgyék el, nem a legkellemesebb élményeim közé tartozik.”

Károly Róberttel egy nápolyi villában találkoztunk. Először nem nagyon szeretett volna nyilatkozni lapunknak az Anjou-ház alapítója, de egy kis idővel később megenyhült és válaszolt a kérdéseinkre. Az egykori király párhuzamba helyezte akkori politikai céljait a visegrádi négyek jelenlegi szoros együttműködésével. Mint elmondta: „régen is egy nyugati, nyugodtan mondhatjuk, birodalmi törekvést kellett ellensúlyozni a közép-európai országoknak; csak míg ezt az én uralkodásom alatt Német-Római Birodalomnak hívták, ma Európai Uniónak hívják azt. Persze, azért közel sem volt annyira bonyolult a helyzet akkor, hiszen, ha jól emlékszem IV. Károly korrigálta a demokratikus deficitet a birodalomban a maga módján azzal, hogy az 1356-os aranybullával tisztázta a választás kérdését. Ma meg az unióban olyanok akarnak diktálni, akiknek nemigen van felhatalmazásuk.”

Hunyadi János és Dobó István jelenleg is Hollywoodban forgat filmet, így velük csak e-mailen tudtuk felvenni a kapcsolatot. Hunyadi azt írta: „Kedves magyarok, Kedves rajongók! Ha én akkoriban a kvótával próbálkoztam volna szétosztani Mehmed seregét, ma nem beszélnénk Magyarországról. Persze a dicsőség nemcsak az enyém, hiszen sokat segített Kapisztrán János és Szilágyi Mihály barátom. Ha engem kérdeztek, én nemmel szavazok október 2-án.” Dobó szűkszavúbban nyilatkozott a 888.hu-nak: „Tisztelt Szerkesztőség! Én már sokszor nyilatkoztam a migrációval, a Magyarországot ért támadásokkal kapcsolatban. Gárdonyi Gézának is elmondtam már mindent, de valakik még mindig kételkednek. Nekik azt üzenem, hogy olvassák el a rólam szóló könyvet, vagy nézzék meg az Egri csillagok című filmet.”

„Õszintén szólva nem támogatom a brüsszeli javaslatot, és a véleményem szerint Európát hatalmas veszély fenyegeti. Az elmúlt évtizedekben rendkívüli mértékben átrajzolódott a kontinens térképe. Kisebb-nagyobb népmozgások mindig is voltak, de az, ami ma folyik, a tömeges illegális bevándorlás, nos, arra nem nagyon volt eddig példa. Horvátként és magyarként is mondom: ami tavaly (2015-ben – a szerk.) történt itt, az egyszerűen felháborító.”– válaszolta lapunknak az idősebb Zrínyi Miklós.

II. Rákóczi Ferenc személyesen nem kívánt nyilatkozni nekünk, de nemrég kiadott egy közleményt, amely gyakorlatilag reflektál a kérdéseinkre. A következőket írja:

„Magyarország soha nem adta fel az idegen hatalmak elleni küzdelmeit. A magyar népnek meríteniük kell a kurucok által képviselt eszmékből, és tudniuk kell nemet mondani arra, amit akaratuk ellenére kívánnak rájuk erőltetni.”

Talán elmondhatjuk, hogy az egyik legjobban várt interjúnkat Mária Teréziával készítettük, hiszen ő volt az, aki több hullámban, mondhatni „kvótákkal” telepítette be a németeket, szerbeket és egyéb más etnikumokat Magyarország területére. Mária Terézia elmondta, hogy bár több szempontból is különbözik az ő akkori döntése a mostani brüsszeli döntéstől, mert ő a „szervezett betelítés” címszó alatt javarészt ellenőrzött és önként jelentkezett családokat hívott az országba, az október 2-ai szavazáson mégis igennel szavazna.

Kossuth Lajos csak úgy vállalta az interjút, ha egy kerekasztal-beszélgetést rendezünk, melynek keretében meghívjuk gróf Széchenyi Istvánt is. A beszélgetésen sok mindenről szó esett, de a számunkra releváns témában, a kényszerkvótával kapcsolatban a következők hangoztak el: alapvető ellentét nem volt a két politikus között a körül, hogy az erőltetett kvóta káros az európai egységre és mindketten méltatlannak nevezik a Magyarországot ért támadásokat. Ugyanakkor, míg Széchenyi a hosszabb távú célok miatt nem menne ilyen élesen szembe Brüsszellel, addig Kossuth a Dunai Konföderáció szellemiségében inkább egy szorosabb közép-európai együttműködést sürgetett.

Gróf Bethlen István, Magyarország egykori kormányfője szerint a problémák mögött az illúziókat kergető liberalizmus áll, melyet legfőképp az individualizmus táplál. Európában, de még az Európai Unión belül is egy „egészséges evolúcióra”, haladásra van szükség, nem pedig „revolúcióra.” Mindez azt jelenti, hogy az országoknak, politikájuknak alkalmazkodnia kell, de csak mértékkel, a hagyomány és a forradalom megfelelő szintézisével.

„Úgy gondolom, hogy a nézetemmel teljesen szembe megy az a brüsszeli kvótacsomag, amely a tagállamokat kényszerbetelepítéssel terhelné. Láttuk, hogy az elmúlt másfél évben megszaporodtak az iszlamista gyökerű támadások, épp abban az időszakban, amikor nagyobb tömegek ellenőrzés nélkül Európába áramlanak arról a területről, ahol az Iszlám Állam jelentős befolyást szerzett. Hiszek abban, hogy a magyarok képesek felelősségteljes döntést hozni, és a mostani alkalom lehetőséget ad számunkra, hogy eldöntsük: kivel éljünk együtt. Mindemellett hiszek a parlamentarizmusban, a választott képviseletben, épp ezért visszásnak tartom azt, hogy az országgyűlés megkerülésével döntenek egy ilyen komplex, gazdasági-kulturális-biztonsági szférákat átölelő tárgykörről.”

Végül megkérdeztük Kun Bélát is, hogy mit gondol a brüsszeli javaslatról, aki a következőt válaszolta lapunknak:

„Tőlem jöhetnek a migránsok, az aranyat már úgyis elvittem."