"Fiatalon nem akarok öregember-munkát végezni"
888.hu
2015.10.16. 09:42
Érdemes mérnöknek tanulni? A BME állásbörzéjén jártunk, hogy megtudjuk: milyen ma az álláskeresés, mik a hallgatók elvárásai, mik a munkaadók tapasztalatai, és hogyan képzelnek el ma a végzõsök egy álomállást.
Meglátogattuk a műszaki egyetem állásbörzéjét, és a bőség zavarával szembesültünk. Minden volt, mi szem-szájnak ingere: rengeteg kiállító, az összes nagy multicég , a legkülönbözőbb külföldi szakmai gyakorlatok, karrier-tanácsadás, coach, stylist, grafológus, szendvicsek és a persze kötelező céges repiajándékok.
A hallgatóknak túlnyomórészt pozitív a jövőképe. A harmadéves gépészek, akik szakmai gyakorlatot kerestek maguknak, rögtön adtak egy gyors helyzetleírást: "A jó hír, hogy rengeteg lehetőségünk van." Könnyű annak, aki legszívesebben motorhajtással vagy láncfejlesztéssel foglalkozna... Egy másodéves energetikai mérnök arról mesélt nekünk, hogy épp azon vacillál: elmenjen-e atomenergia szakirányra. Kicsit tanácstalanabb haverjának pedig azt tanácsolta, hogy gyorsan szedje össze magát, mert "mindenképpen tudni kell angolul, anélkül nem fog menni". Ezzel nehéz vitatkozni.
A jövő mérnökeit még nem darálta be a multik mókuskereke. Mindenki, akivel beszélgettünk a munkájában a kreativitást akarja megélni. A piszkos anyagiak senkinél nem számítottak prioritásnak. Kicsit meglepett, amikor egy végzős mechatronikai mérnök azzal kezdte a beszélgetést, hogy nem szeretne robotmunkát végezni, de tudjuk be ezt az én tájékozatlanságomnak. Az egyik gépész srác mondatai jól visszaadják az összbenyomást:
A legfontosabb, hogy szeretném élvezni, amit csinálok. Nem elsősorban az boldogít, hogy mennyi pénzt fogok keresni. Most vagyok fiatal, nem akarok öregember-munkát végezni."
Valószínűleg mérnökként inkább megengedhetik maguknak a hallgatók ezt a tiszteletre méltó, de kissé idealista hozzáállást – a munkaadók gyakorlatilag versenyeznek a jó mérnökökért.
Az oktatási rendszer fekete lyukai
„Vannak, akik még csak elsőévesek és még nem kell gyakornoki helyet keresniük, de már idejönnek nézelődni. Mondjuk gépészmérnöknek tanulnak, és idejönnek megkérdezni, hogy mit csinál egy gépészmérnök. Ez azért az oktatási rendszer problémája, hogy hiába jár valaki egyetemre, nem tudja mit fog csinálni.” - panaszkodtak az egyik standnál.
Szerepzavarok nemcsak ilyen téren lehetnek. „Sokkal kevesebben, de olyanok is vannak, akiknek elrugaszkodott elképzelései vannak a pályakezdők lehetőségeiről. Az szerintem kicsit túlzás, hogy valaki egyből vezetői feladatokat szeretne. De ez elenyésző.”
A munkáltatók sok olyan pályázóval is találkoztak, akik már eleve egy kiírt állásajánlat iránt érdeklődtek, öltönyben, önéletrajzzal felvértezve, ahogy kell. Később, a kiválasztás során többféle eljárást alkalmaznak; ezek közül próbáltunk ki egy kevésbé ismertet, a Grafológiai Intézet szolgáltatását. Az érdeklődők beülhettek egy ingyenes grafológiai gyorselemzésre, ahol az íráskép alapján mérték fel a domináns személyiségjegyeiket.
Nem gondoltuk volna, hogy az igazán élelmesek ide is felkészülten jönnek, lejegyzetelik a grafológus megjegyzéseit, amit aztán az önéletrajzban kvázi-szakvéleményként el is sütnek. Mennyivel izgalmasabb egy szintetizáló gondolkodású interjúalany, mint a szokásos csapatjátékosok.
Gimis csajok a mérnök nyomában
A nagy fiú-túlsúlyban üdítő volt az egyik alumíniumipari cég programjáról hallani, akik szeretnének minél több nőt bevonzani a műszaki tudományos területekre. A középiskolai programjukban extra kémia-fizika foglalkozást és kommunikációs készségfejlesztést is kapnak a csajok. A shadowing program még izgalmasabbnak hangzott, itt egy mérnök munkanapját lehet árnyékként végigkövetni.
Az energetikai mérnököket az unióban is tárt karokkal fogadják
Megkérdeztünk egy EU karrier diáknagykövetet, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak az unióban. A válasz meglepő volt: még több magyart az európai intézményrendszerbe! Az EU-s állások híresen jó kereseti lehetőségekkel kecsegtetnek, ráadásul sokkal jobban meghagyják a rugalmasságot, mint a magyar közigazgatásban. Nem minden fenékig tejfel, a bekerüléshez le kell tenni a bitang nehéz versenyvizsgát, de onnantól sínen vannak a dolgok. Amit szintén nem gondoltunk volna, hogy nemcsak jogászoknak érdemes próbálkozni, rengeteg különféle profilt keresnek. Energetikai mérnökökre például állandóan szükség van.
Nem kell sokkot kapni a nagybetűs élettől
Állásközvetítő cégek is jelen voltak a börzén, az egyik vezető állásportál például kifejezetten a szakmai tapasztalat nélküli pályakezdőkre vadászott. Arra próbálják rávezetni a hallgatókat, hogy "nem kell sokkot kapni a nagybetűs élettől”, hiszen könnyedén lehet állást találni nulla szakmai tapasztalattal is.
Az a lényeg, hogy lássák rajtad: akarsz fejlődni, a szakmai tapasztalatodtól függetlenül. Nem akkor kell elkezdeni, amikor már ott a diploma a kezedben!”
Kérdésünkre elmondták: a legtöbb állás náluk az IT-szektorban van, sok informatikust keresnek, de a mérnökök se maradnak parlagon. Sok pályázó keresi a nagynevű cégeket, a közgazdászok körében például még mindig a Big Four a legmenőbb. Az ilyen állásbörzék után rendszerint az építészek szoktak kicsit megzuhanni, nekik kevesebb lehetőségük van. Két kétségbeesett építészlány is erről számolt be: nem túl jók a kilátásaik. Mi azért drukkolunk nekik.
Konklúzió: aki pályaválasztás előtt áll és érez magában affinitást, annak érdemes műszaki tudományos területen tanulni. Jó dolog ma pályakezdő mérnöknek lenni.
Bónusz: tudtátok, hogy a BME-nek saját Formula Racing csapata van? Az egyik legújabb modelljük elektromos meghajtású, mind a négy kerékben külön motor van, és a versenyautókat BME-s hallgatók építik a szabadidejükben.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
