Személy szerint nagyra tartottam Tony Blairt, mert egy fontos tekintetben Thatcher munkájának befejezését hajtotta végre. Thatcher meggyengítette a szakszervezeteket, de a Munkáspárton belüli befolyásukat nem tudta csökkenteni. Blair viszont képes volt erre és nagyon sok tekintetben konzervatív politikát folytatott. Bátorságát dicséri, hogy gyerekeit katolikus iskolába járatta és később maga is áttért a katolikus hitre. Most azonban úgy tűnik, túl nagy rajta a nyomás az iraki invázió miatt, mert akkora hülyeséget mondott, ami még a baloldalról is komolynak számít. Azt állította, hogy a Brexit felülvizsgálható, mert a brit szavazók a voksuk leadásakor nem voltak a megfelelő információk birtokában. Ezek a szavak nem a Brexitet, hanem a demokráciát kérdőjelezik meg, méghozzá alapjaiban. Egyetlen választás, népszavazás, üzleti vagy házassági döntés nem volt még az emberiség történetében, amiben valaki az információk teljes birtokában lett volna. Ez ugyanis kizárt. Az információk végtelenek és mivel a jövőre vonatkoznak, nem lehet eldönteni róluk, hogy melyik lényeges és melyik nem. A politikai programokról később derül ki, hogy hazugságok voltak-e, vagy valóban működőképesek. A Brexitről néhány év, vagy néhány évtized múlva lehet eldönteni, hogy helyes döntés volt-e. Aki az információk teljes birtokában levőnek hiszi magát, az vagy jós, vagy futóbolond. Blair esetében inkább az utóbbi.

Zuckerberggel egész más a helyzet. A világ újdonsült gyerekmilliárdos forradalmára nem tűnik bolondnak, de őszintének még kevésbé. Sokan gondolják azt, hogy politikai karriert épít, még az elnökválasztással is hírbe hozták, de ez kizártnak tűnik, mert köztudott az USA-ban, hogy zsidó származásút nem választanak elnöknek. Zuckerberg a Trump elleni lázadáson túl a globalizáció fenntartása mellett érvelt, mondván, ő azért teremtette a Facebookot, hogy a világban az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz és ennek fennmaradásáért akar küzdeni. No csak, gondolhatnánk, egy nagyvállalkozó, aki a globalizációból él, és annak köszönheti vagyonát, az azt akarja, hogy ne legyen vége? Nem tűnik túl hiteles üzenetnek, még ha a leghumánusabb, nyálas dumával is próbálja elfedni a lényeget. Az üzletének lételeme a globalizáció, hát persze, hogy fent kell tartani.

Van azonban a maszlagon túl is egy elem, amire érdemes felhívni a figyelmet. Ez pedig az, hogy szavai nagyon erősen összecsengenek a kínai vezetés elképzeléseivel. Erről itt: Kinek jó a globalizáció?

Ennek pedig Zuckerberg esetében többletjelentése van másokhoz mérten. Õ ugyanis minden követ megmozgat, hogy a Facebookot beengedjék a kínai piacra. Ezért eddig is bármilyen gusztustalan gesztusra hajlandónak mutatkozott, miért ne férne ebbe hazája kormányzatának hátbatámadása. Zuckerberg tavaly meglátogatta a kínai elnököt. Aki bármilyen meglepő, fogadta is. A találkozón és előtte több kedvességgel igyekezett a kínaiak jóindulatát megnyerni. Mandarinul kezdett tanulni, megkérte a kínai elnököt, hogy legyen gyermeke névadója és önként felajánlott egy cenzor alkalmazást a Facebook kínai kiegészítéseképpen. Ezzel is demonstrálván, hogy a demokráciába és a szólásszabadságba vetett hite csak a zsebéig terjed. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek. Kína többet akar, mert ugyan ma ők a globalizáció legnagyobb hívei, de az ő globalizáció pártiságuk is csak addig tart, amíg politikai érdekeik. Egy centivel sem tovább.

Zuckerberg azonban annak ellenére, hogy Kína az ő cégének blokkolásával is demonstrálja, hogy számára a globalizáció támogatása csak üres frázis, hiszen nem Kína ellen hirdetett globalizációpárti harcot, hanem saját hazája ellen. Mivel Zuckerberg közvetlen kapcsolatban van Kínával, annak legmagasabb köreivel, felvetődik a kérdés, hogy vajon tudatosan támogatja Kína érdekeit saját hazájával szemben, vagy pusztán véletlen egybeesés? Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen nagy hatalmú, számító üzletember esetén ez véletlen lenne, csak véleményegyezés miatt vált volna a kínai érdek bábjává. Ha pedig tudatos, akkor nem egy publicisztikában, hanem egy kihallgatáson kéne feltennie a kérdést, vajon elárulja Zuckerberg saját hazáját üzleti érdekeiért?