Egy amerikai professzor az iszlám rabszolgatartást védi
Vincze Viktor Attila
2017.02.14. 17:28
Botrányt okozott Amerikában, hogy morálisan elfogadhatónak értékelte az iszlámmal összefüggésben a rabszolgaságot és a szexrabszolgaságot, illetve nemi erõszakot is Jonathan Brown, a virginiai Herndonban mûködõ Georgetown Egyetem professzora. A Nemzetközi Tanulmányok tanszékéhez tartozó Nemzetközi Iszlám Tanítások Intézetének professzora a világ egyik leggazdagabb szaúdi hercegének anyagi támogatásával tarthatja meg iszlám kurzusait az amerikai katolikusok által fenntartott egyetemen.
Az amerikai születésű és az iszlám tanulmányok tanszékén oktató professzor előadásának vitatott tartalma egy, az előadáson részt vevő muszlim, újságíró szakos hallgatónak, Umar Lee-nek szúrt szemet. Az előadásról beszámoló amerikai sajtó szerint az eredetileg az iszlám és a rabszolgaság témakörében meghirdetett egyetemi előadásában érthetetlen módon a professzor legnagyobb részt csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína történelme során megtapasztalt rabszolgatartási gyakorlatokat említette, kihangsúlyozva, hogy ezek mind a brutális és erőszakos elnyomását jelentették a rabszolgáknak.
Azt követően pedig amikor a professzor végre áttért a rabszolgaság arab és török vonatkozásainak ismertetésére, akkor az egyetemi hallgatók megdöbbenésére hatalmas lelkesedéssel azt kezdte el magyarázni, hogy szerinte a rabszolgák a muszlim világban valójában mennyire jó életet is éltek.
Brown szerint az iszlám arab és török rabszolgatartás alapvetően soha nem volt rasszista és annyival humánusabb volt az összes többi történelmi rabszolgatartó rendszernél, hogy igazából kellemes életet biztosított a rabszolgák számára. Egyébként a professzor szerint a szabad emberek rabszolgának való elrablása nem is volt olyan rettenetes dolog, hiszen a rabszolgákat az iszlám világban a saría, azaz az iszlám törvénykezés, úgymond "megvédte". .
Brown azt mondta, hogy az iszlám szerint nem erkölcstelen egy embernek egy másik ember általi birtoklása. A professzor értelmezése szerint a mai alkalmazottak státusza alapvetően ugyanazt jelenti, mint annak idején a rabszolgaság.
Prof. Jonathan Brown arra is kitért előadásában, hogy nem szükséges az érintettek hozzájárulása az iszlám által törvényesnek tekintett szexuális kapcsolat létesítéséhez. Ez pedig - egyáltalán nem burkoltan - azt jelenti, hogy a professzor elfogadhatónak tartja a nemi erőszak elkövetését.
Brown azt is közölte előadásában, hogy szerinte az iszlám világ ágyasainak helyzete igazából nem különbözött a hivatalos feleségekétől, az iszlám szexrabszolgák helyzete pedig nem volt rosszabb megítélése szerint, mint amilyen azoké a keresztény nőké volt az európai középkorban, akik úgy voltak feleségek, hogy férjeik nem szerették őket.
A furcsa előadást a nyilvánosság elé táró újságíró úgy vélte, hogy az Egyesült Államokban különösen döbbenetesnek számít egy ilyen, az iszlám számára a rabszolgatartás vonatkozásában elnéző, sőt kifejezetten megengedő álláspontot képviselő egyetemi előadás megtartása. Umar Lee szerint, ha valaki, Brownhoz hasonlóan - a rabtartást támogató és elnéző módon - nyilatkozna egy bármilyen más valláshoz kötődő történelmi rabszolgaságról szóló egyetemi előadás megtartásakor, akkor annak garantáltan az adott professzor azonnali elbocsájtása lenne a következménye.
Külön érdekessége az ügynek, hogy Jonathan Brown egyetemi katedráját és az iszlám-keresztény megértést szolgáló intézet működését is egy Al-Waleed bin Talal bin Abdulaziz al Saud nevű dúsgazdag szaúdi üzletember, a szaúdi királyi család tagja finanszírozza - az egyébként amerikai katolikus egyházi fenntartásban működő egyetemen.
A szaúdi milliárdos a 41. leggazdagabb ember világon a Forbes listája szerint, és szerepel a Time magazinnak a világ száz legbefolyásosabb embert megnevező listáján is. A szaúdi iszlám herceg, al-Waleed egyébként 2005-ben alapította meg - a Georgetown University történetének második legnagyobb, több millió dolláros adományával - a nevét viselő, Alwaleed Bin Talal Hercegi Központot a Muszlim-keresztény Megértésért (ACMCU), amely a Georgetown University Külügyi Tanulmányok Karának lett az iszlám tanulmányokkal foglalkozó tanszéke.
Az iszlám és a rabszolgaság viszonyrendszere azóta került kiemelten a világ közvéleményének érdeklődésébe, amióta kiderült, hogy az Iszlám Állam vallási előírásokra hivatkozva sok ezer, a fogságába esett keresztény lányt és asszonyt szexrabszolgaságra kényszerített. A keresztényekkel pedig tárgyak módjára piacokon is kereskedtek, és kereskednek a mai napig is, az őket fogvatartó iszlamista szélsőségesek.
Az iszlám rabszolgatartás mibenlétével kapcsolatban Magyarországnak közvetlen és tragikus emlékű történelmi tapasztalatai vannak az ország 150 éves részleges török megszállásának időszakából. Ebben a szinte folyamatos háborút jelentő időszakban több millió magyart embertelen körülmények között, erőszakkal hurcoltak el a Török Birodalom rabszolgapiacaira, ahonnan soha nem kerülhettek vissza szülőhazájukba.
Mohamed maga is elfogott, birtokolt és adott is el rabszolgákat. A Korán négy külön fejezetben is megemlíti a rabszolgatartást. A Korán pedig arra utasítja a muszlimokat, hogy mindenben a legmagasztosabb jellemnek tekintett Mohamed életpéldáját kövessék. Ugyanakkor az iszlám vallásjog részletes leírásokat tartalmaz a rabszolgákkal való bánásmódot meghatározó törvényekben. Ezeknek az iszlám vallási elveknek és törvényeknek a puszta léte a mai napig táplálja, pártolja és vallási alapon törvényesíti a rabszolgaság intézményét az iszlám világban.A Korán szerint egyébként a nőket és férfiakat nem egyenlő jogok illetik meg és nem ugyanazon normák alapján ítéltetnek meg. Mind a Korán, mind pedig az iszlám vallási törvények számos utalást tartalmaz, amely egyértelműen kifejezi, azt, hogy a nők alsóbbrendűeknek számítanak a muszlim hívők közösségeiben. Mohamed életének leírása azt közli a muszlim hívőkkel, hogy a vallásalapító sivatagi nomád hadvezér a fogságba esett nőket kiosztotta hadizsákmányként a győzelemből a részüket kivevő katonái között. A Koránban több olyan vers is található, amely azt tudatja, hogy az Allah akarata, hogy a muszlim hitű férfiaknak, mindig teljes szexuális hozzáférhetősége legyen a női rabszolgáikhoz. A nőknek, „akár a vetésre kész termőföldnek” szexuálisan mindig rendelkezésére kell állniuk a férfiaknak. A Koránban ugyanakkor egyetlen írás sem ítéli el vagy tiltja meg a nemi erőszakot. A Korán felhatalmazza a muszlim férfiakat arra, hogy megverjék feleségeiket engedetlenségért. A Korán versei egyértelműen kijelentik, hogy a férjek egy fokkal az asszonyaik felett állnak. A hadísz pedig azt írja, hogy a nők értelmileg alsóbbrendűek, és hogy a Pokol népességének többségét ők alkotják. Az iszlám vallásjog fennhatósága alatt egy férfi saját akaratából bármikor elválhat egy nőtől. A muszlim nők nem mehetnek hozzá szabadon ahhoz, akihez kívánnak, míg a muszlim férfiak igen. A muszlim hívő férjek az első feleségük mellé - az iszlám előírásainak megfelelően - még vihetnek más feleségeket, ágyasokat és rabszolgákat is a családi háztartásba. A Korán szerint egy nő vallomása bíróság előtt egy férfiénak csak a felével ér fel. Ha pedig egy nő az iszlám vallási törvénykezési, azaz a saria bíróság előtt be akarja bizonyítani, hogy őt megerőszakolták, akkor az általa elmondottakat még négy férfi tanúnak is meg kell erősítenie, ahhoz, hogy eljárás indulhasson. Ha nem tudja a nő, ilyen hivatalos módon alátámasztani, hogy őt megerőszakolták, akkor a vele történteket az iszlám bíróság az általa elkövetett házasságtörési bűnné nyilvánítja, amiért bebörtönzésre, vagy megkövezésre is ítélhetik a nőt.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
