Csepreghy Nándor: Hatalmas a késztetés a közéleti szereplők körében arra, hogy nyilvánosságra kerüljön a jelentés. A Miniszterelnökség pedig próbálja hűteni a kedélyeket ezzel kapcsolatban. Magyarország jogállam, amely nem léphet túl a törvényes eljárásokon. Ma a Fidesznek fűződne a legtöbb érdeke ahhoz, hogy most azonnal nyilvánosságra kerülhessen az OLAF- jelentés. A magyar kormány azonban kénytelen tartani magát a jelentésre vonatkozó uniós adatvédelmi előírások betartásához. Az a belpolitikai játék, ami két vagy három hete Magyarországon az ügyben elkezdődött, az valójában nem arról szól, hogy az MSZP és a DK közérdekből szeretné megismerni az OLAF- jelentést. Ezek a pártok valójában ismerik az anyagot jelentést, mert ezeket a bűncselekményeket a 4-es metró beruházásánál az ő embereik követték el. Õk lopták el a közpénzt. Ezért is leginkább az valószínű, hogy valójában csak azért akarják megszerezni az OLAF- jelentést, mert ez segítené őket abban, hogy a jelentés alapján már jó előre kitalált védekezési stratégiákkal készülhessenek fel már jó előre a várható bírósági tárgyalásokra. Õk ténylegesen nem a jelentés általános tartalmára, hanem sokkal inkább arra kíváncsiak a vizsgálati anyagból, hogy az ellenük lefolytatott nyomozás vajon mennyi mindent tudott kideríteni az általuk elkövetett bűncselekményekből.

888.hu:  Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az OLAF vezetőjének a nyilatkozatára hivatkozva azt állítja, hogy nem állhatnak az ön által említett adatvédelmi előírások a nyilvánosságra hozatal útjában.

Csepreghy Nándor: A jelentés nyilvánosságra hozhatósága kapcsán a szocialista uniós parlamenti képviselőnek, Ujhelyi Istvánnak az érdeklődésére az OLAF igazgatója, Kessler úr egy trükkös választ adott, amikor azt mondta, hogy a magyar adatvédelmi szabályok alapján kell dönteni. Miért? Mert ha valaki, akkor ő biztosan tudja, hogy ez a dokumentum nem a magyar adatvédelmi szabályok alapján lett minősítve. A magyar adatvédelmi szabályozás mindössze csak az Ügyészségnél levő anyagot érinti. Hiába hivatkozik tehát most Ujhelyi és mindenki a baloldalon arra, hogy az OLAF azt mondta nekik, hogy a magyar adatvédelmi szabályok szerint kell eljárni az ügyben. Ez az OLAF vizsgálati anyaga, így ezt nem a hazai adatvédelmi szabályok szerint minősítették. Az történt, hogy amikor az OLAF mint nyomozóhatóság a megrendelőnek az Európai Bizottság felé átadta az anyagot, akkor két vonatkozó uniós rendelet alapján is szigorú, uniós adatvédelmi minősítéssel látta el a dokumentumot. Ezt az adatvédelmi korlátozást csak ők, csakis az OLAF veheti le az anyagról. Mi, a Miniszterelnökség nem az OLAF-tól kaptuk meg a jelentést, míg a magyar Ügyészség viszont igen. Ugyanis kétfajta módon érkezett meg Magyarországra a dokumentum: az Ügyészséghez az OLAF-tól, és így ott a bizonyítási eljárás részét képezi, míg a Miniszterelnökséghez annak okán jutott el, hogy ő a 2010 előtti támogatásban részt vevő állami hatóság jogutódja. Ugyanakkor, mint a támogatásban részt vevő állami hatóság, azaz a 2010 előtti hatóság jogutódjaként a Miniszterelnökség is megkapta az OLAF-jelentést. A Miniszterelnökség azonban nem az OLAF-tól, hanem az Európai Bizottságtól kapta meg a jelentést. A magyar kormányhoz tehát azért jutott el a dokumentum, hogy véleményt alakíthasson ki a vizsgálati anyag megállapításai alapján azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben tartja elfogadhatónak a Bizottság által a visszaélések miatt Magyarországra kiszabni tervezett, támogatás-visszafizetési büntetést. 

888.hu: Ha valaki Brüsszelhez fordulna közvetlenül, hogy kikérje az OLAF vizsgálati anyagát , akkor hozzájuthatna így a dokumentumhoz?

Csepreghy Nándor: Ujhelyi István félretájékoztat ebben az ügyben. Ha igaz lenne az az állítása, hogy csak a magyar adatvédelmi előírásokon múlik az anyag nyilvánosságra hozatala és nincs uniós adatvédelmi korlátozás, akkor vajon miért is nem adták oda az anyagot Ujhelyi Istvánnak Brüsszelben? Azért, mert az OLAF a jelentés egyedüli titokgazdája. Ezért is van, az, hogy csak OLAF dönthet a vizsgálati anyagnak a nyilvánosságra hozataláról. Az nagyon fontos, hogy a magyar kormány nem az OLAF-tól kapta meg a jelentést. Az OLAF mint nyomozóhatóság minősítette a jelentést, és átadta a megbízójának az Európai Bizottságnak, amely pedig nekünk adta át az anyagot véleményezés céljából. Mi csak ugyanúgy – nem titokgazdaként – kaptuk meg az anyagot a Bizottságtól, mint ahogy tőlünk megkapta a Főpolgármesteri Hivatal is. Aki a sor elején van titokgazdaként, az az adatvédelmi minősítő, és csak neki áll jogában a korlátozások feloldása. Amikor azt mondja az OLAF az Ujhelyinek vagy a Jávornak a kérdésére válaszolva, hogy a betekintés az a hazai szabályoktól függ, akkor ez nem felel meg az igazságnak. Már csak azért sem, mert nem a hazai szabályok alapján történt az iratminősítés. Mivel a magyar kormány az OLAF- jelentés teljes nyilvánosságra hozatalát akarja, ezért a magyar állam brüsszeli Állandó Képviselete a nagykövet személyén keresztül hivatalosan az OLAF-hoz fordult, hogy nyilatkozzon írásban arról, hogy hogyan, milyen formában és mértékben hozható nyilvánosságra a metróberuházásról szóló vizsgálati jelentés.

888.hu: Mikorra várható, hogy megérkezik a válasz erre a megkeresésre?

Csepreghy Nándor: Remélhetőleg napokon belül.

888.hu: Lehetséges a jelentésnek egy olyan, részleges nyilvánosságra hozatala, amelyből ki lennének véve a nyomozás és a bírósági eljárás eredményességét veszélyeztető részek?

Csepreghy Nándor: A kormány határozottan azt szeretné, hogy a nyilvánosság megismerhesse az egész jelentést. De jelenleg a teljes vizsgálati anyag uniós adatvédelmi védettséget élvez, tehát a részletek nyilvánosságra hozatala sem lehetséges. A Kormánytól Tarlós István főpolgármester úr mint a metró beruházáshoz nyújtott uniós támogatás kedvezményezettje kapta meg a vizsgálati anyagot. A főpolgármester úr hivatala tehát alapvetően azért kapta meg a dokumentumot, hogy a projekt lebonyolításban részt vevő kedvezményezettként segítse a Kormányt a Brüsszel felé továbbítandó magyar álláspont kialakításban az ügy miatt várható uniós bírsággal összefüggésben.

888.hu: A baloldali politikusok és médiumaik azt állítják, hogy a Fidesz szándékosan akadályozza az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát, mert az rá nézve is tartalmaz terhelő adatokat. Ön ismeri a jelentést. Van bármi alapja ennek az ellenzéki narratívának?

Csepreghy Nándor: Én ismerem ezt a jelentést az elsőtől az utolsó betűjéig, ami alapján határozottan azt tudom állítani, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala a Fidesz számára csak kedvező hatással járna. A jelentésben sem egyetlen egy Fidesz közelinek minősített üzletember, sem pedig egyetlen egy fideszes politikus nem kerül nevesítésre, megnevezésre. Az egész vizsgálat egyetlen egy olyan szerződést taglal, amely kiterjedt a 2010 utáni időszakra. Ez pedig egy olyan a kivitelezésben résztvevő tervezői felügyeletre vonatkozó szerződésnek a módosításával kapcsolatos, amellyel összefüggésben az OLAF jelentésének nem korrupciós jellegű, hanem eljárásjogi aggályai vannak. Ugyanakkor az OLAF- jelentésének nincs olyan eleme, ami nem arról szólna, hogy az akkori MSZP-hez és SZDSZ-hez milyen pénzeket és milyen csatornákon, hogyan mozgattak bizonyos nagy cégek együttműködve a liberális, illetve baloldali politikai pártok szervezeteivel. A vizsgálati anyag arra is kiterjed, hogy az önkormányzatnak a beruházást felügyelő személyei és cégei, hogyan voltak érdekeltek a beszállító és kivitelező cégek meg nem történt tevékenységeire és el nem végzett munkáira vonatkozó teljesítés- igazolásoknak a kiadásában. Ez az ügy egyértelműen és bizonyíthatóan arról szól, hogy hogyan lopott el 166 milliárd forintot baloldali üzletemberek és baloldali politikusok csapata együttműködésben néhány nagy céggel. Az OLAF jelentése részletesen kitér arra, hogy hogyan vizsgálták és mit találtak az érintett cégek és magánszemélyek pénzmozgásaival összefüggésben. A vizsgálat szerint volt olyan, hogy a fővárosi önkormányzat nevében eljáró cég valamelyik közép vagy felső szintű vezetője – akinek a feladata a teljesítményigazolások kiadása volt az egyik nagy nemzetközi cég számára – ez a személy a saját, piacon levő cégével annak a bizonyos nemzetközi cégnek az alvállalkozója volt ugyanabban a szerződésben, amelyről az illető, önkormányzati alkalmazottként kiállította a teljesítés igazolását.

888.hu: Milyen módszertan alapján, milyen nyomozati cselekmények után jutott a korrupcióval kapcsolatos megállapításaira az OLAF vizsgálata? Az ellenzék szerint jogi értelemben gyenge lábakon állhatnak az ő érintettségükről szóló vádak az ügyben. Megalapozottak az OLAF vizsgálat megállapításai?

Csepreghy Nándor: Az OLAF vizsgálat megállapításai megalapozottak, mivel ez az uniós hivatal úgy működik, mint egy klasszikus bűnüldöző szervezet, amely tanúkat is kihallgat a nyomozási eljárásaiban. Úgy tudom, hogy az OLAF ebben, a 4-es metróhoz kapcsolódó ügyben több, mint 50 tanút hallgatott meg. Emellett dokumentumalapú ellenőrzést is lefolytatott a szervezet, amely ráadásul jogsegélykérelem útján még a magyar bűnüldöző szervektől is kért segítséget.

888.hu: Miért mondhat az elcsalt beruházási összegek kapcsán más összeget a Miniszterelnökség és Tarlós István?

Csepreghy Nándor: A 76 és 56 milliárdos összegekkel azért létezhet két becslés is az elsikkasztott, ellopott összegre vonatkozóan, mert minden egyes 100 forintnyi EU-s fejlesztésként megvalósuló magyarországi beruházásnál 85 százalék a brüsszeli, 15 százalék pedig a magyar kasszából jön. Amikor azt mondja az EU, hogy ő visszakövetel egy bizonyos összeget, akkor ez ebben az arányban oszlik meg szintén. A 15 százaléknyi rész a magyar költségvetésbe kerül vissza, a 85 százalék pedig az EU-s kasszába kerül vissza. Ha a 76 milliárd forintot ez alapján felosztjuk, akkor jön létre az az összeg, ami ezt az eltérő kárösszeg becslést eredményezte a Főpolgármesteri Hivatalnál. Egyébként a magyar állam kára a csalás miatt, az ennél összességében nagyobb lesz, hiszen a kifizetendő bírsággal együtt várhatóan több, mint 200 milliárd forintos kárösszeg terheli majd a magyar államot emiatt az ügy miatt. Az pedig jelentősen kérdéses, hogy a kárt okozó cégekkel és magánszemélyekkel mikor és milyen mértékben lehet majd megtéríttetni az államnak okozott veszteséget.

888.hu: Milyen belpolitikai vonatkozásai vannak, és milyen következményei lehetnek ennek a korrupciós ügynek? Demszky Gábornak és az akkori MSZP-s vagy SZDSZ-es politikusoknak milyen mértékben merül fel a felelőssége a vizsgálati anyag alapján?

Csepreghy Nándor: Szerintem Demszky Gábor politikai felelőssége az mindenképpen fel fog merülni az ügy kapcsán. Az, hogy milyen aláírási szabályok voltak a kérdéses időszakban érvényben a fővárosnál, és hogy ez alapján kit terhelhet jogi felelősség, az várhatóan majd vita tárgyát fogja képezni. A politikai felelősség Demszky Gábor esetében fennáll, mert ő volt az a politikus, aki kinevezte és aki ellenőrizte a feltehetően érintett személyek munkáját. Ez egyébként egy nagyon fontos összefüggés az ügy vonatkozásában. Ezeknek az embereknek a munkáját nemcsak a kinevezésével indította el a főpolgármester együtt a baloldali és liberális fővárosi frakcióval együtt, hanem ők voltak azok is, akik be is számoltatták a munkájukról ezeket a személyeket.  Annak során pedig, akkor vagy szemet hunytak, vagy nem vették észre a törvénytelen ügyeket. Ha szemet hunytak a lezajló dolgok felett, akkor bűnrészesek, ha pedig nem vették részre azokat, akkor viszont minimum alkalmatlanok. Ma pedig ugyanezek az emberek jelentkeznek a főváros és az ország vezetésére is ellenzékiként. Horváth Csaba például hiába állítja azt, hogy ő nem érintett az ügyben. Õ tényszerűen az egyik felelős vezetője volt a fővárosnak akkor is, ugyanazzal a jogkörrel, mint most. Tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek és megszavazta az érintett cégek éves és időközi beszámolóit, miközben pedig neki megvolt a lehetősége a betekintésre minden vonatkozó iratba.

888.hu: Van félnivalója a most is aktív, jelenlegi ellenzéki politikusok közül bárkinek az OLAF-vizsgálat megállapításai alapján elindult nyomozati és büntetőjogi eljárások miatt?

Csepreghy Nándor: Szerintem igen. A fővárosban mindenképpen. Illetve itt ül a Parlamentben – már amikor hajlandó bejönni – az a miniszterelnök, akinek a regnálása alatt ez az egész megtörténhetett. Gyurcsány Ferenc politikai felelőssége mellett pedig nem szabadna elfelejteni, azt sem, hogy a feleségén keresztül is érintett, hiszen a hölgy – aki akkoriban annak a Nemzeti Fejlesztés Ügynökségnek volt a vezetője, amely a támogatásokat közvetítette. Gyurcsány Ferencnek kiderülhet az érintettsége, felügyeletet gyakorló miniszterelnökként és családtagként egyaránt. Az ügyben a cégek a legkönnyebben beazonosíthatóak, és én arra számítok, hogy miután az ő felelősségük kimondásra kerül, akkor ezek pedig majd megnevezik, hogy kikkel is működtek együtt a politika oldaláról.