Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a Lázadókhoz!”
piszkostizenkettő
 
 
 
 

A tudás monopóliuma elleni lázadás - a felvilágosodás beteljesedése

Kovács Tibor

2017. február 14. 20:58

A Brexit és Trump megválasztása után sokan érveltek úgy, hogy ez nem más, mint a felvilágosodás visszafordítása. Az ész hatalmával szembeni ellenforradalom. Véleményem szerint valóban az "ész", a tudás monopolizálása elleni lázadás történt, de ez nem visszafordulás, hanem a felvilágosodás beteljesedése.

A korábbi rend monopóliumainak megtörése

A felvilágosodás értelmének sokan tartják a tudás felértékelődését. Úgy ítélik meg, hogy a józan ész uralma következett el, a korábbi hiedelmekre és hitekre, babonákra alapozott világgal szemben. Ettől kezdve teremtődött meg a lehetősége annak, hogy a kormányzást, a társadalom szervezését a tudásra, tudományra alapozott döntéshozatal határozza meg. A szellemi elit úgy gondolta, hogy a világ megismerhető a tudomány módszereivel és ez erre az ismeretre alapozott döntéshozatal egy jobb és igazságosabb világot teremt majd. Ez fejeződött ki az Enciklopédisták törekvésében, akik össze akarták gyűjteni a világ minden tudását, hogy aztán az emberiség ezt használva sikeresebben tudjon élni.

A forradalomnak két lényeges eleme volt. Az egyik a hatalomgyakorlás monopóliumának megtörésének kísérlete és ezzel együtt, vagy azt követően a másik a gazdagodás, az vállalkozás monopóliumának megtörése.

Kant híres leírása szerint „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.

A hatalom monopóliumának megtörése a politikai kiskorúság felszámolása volt. Bárki vezetővé válhatott, ha megvolt benne az elhatározás és kurázsi, az emberek pedig maguk dönthették el, hogy ki vezesse őket. Ez meglehetősen egyszerűnek tűnt egy forradalmi helyzetben. A régi rend hívei azonban még nagyon sokáig megtartották a gazdagság monopóliumát. A gazdagodás és vállalkozás szabadságának kialakulása hosszú időt vett igénybe a nyugati világban.

A világ gazdasági értelemben vett nagykorúsága azt jelentette, hogy az emberek számára nyitottá vált minden pénzszerzési forma, mindenki szabadon vállalkozhatott, földet birtokolhatott, nem kellett mások gazdasági függésében élni, ha valakiben megvolt a vállalkozó szellem és akarat. A dolgozók pedig magunk dönthették el, hogy hol és kinek dolgoznak.

Ehhez sok mindenre szükség volt. Magyarországon és néhány másik országban, például még a jobbágyságot is fel kellett számolni, de szerencsésebb országokban is létre kellett jöjjenek a hitelezés, a vállalkozásokat védő és szabadságukat garantáló törvények, a megfelelő igazságszolgáltatás, a monopóliumok korlátozása és sok minden más. Ennek ellenére, még ma is sokan kételkednek benne, hogy valójában mindenkinek egyenlő lehetősége van-e a gazdagodásra. Ezek azonban olyan harcok, amiket folyamatosan meg kell vívni, a hatalmat ki akarják sajátítani időnként, ahogy a gazdagodást is. Tényszerű azonban, hogy a nyugati világban nem dinasztiák uralkodnak, új a semmiből jött, első generációs politikusok jutnak a csúcsra, hogy a gazdagok között is üstökösként tűnnek fel nincstelennek születettek. Az USA-ban például a szupergazdagok klubjának mindig több olyan tagja van, aki első generációs, mint azok, akik örökölték a gazdagságot. A felvilágosodás soha nem ígérte, hogy az általa megvívott harc lesz az egyetlen és végső, inkább csak megteremtette a lehetőségét és létrehozta a kötelességét, hogy a jövőben mindig harcoljunk a monopóliumok ellen. Az ekkor kialakított jogi rendszerek egyik legfőbb feladata volt a zsarnokság, a hatalom monopóliumának újraéledésének megakadályozása, amitől azóta is folyamatosan tart a világ. Ennek legfőbb példája az USA alkotmánya és függetlenségi nyilatkozata, ahol a hatalommegosztás bonyolult rendszerével akadályozzák a zsarnokság újraéledését. A gazdasági törvénykezés is folyamatosan próbálja megakadályozni a gazdasági és gazdagodási monopóliumok újbóli megjelenését.

A tudás felértékelődése

A monopóliumok megtörése után a társadalom legfőbb értékmérője a tudás, a teljesítmény, az érdem lett. A korábbi előjogokon alapuló társadalmakat érdem alapúvá igyekeztek alakítani. Ez vált a társadalom szerveződésének alapjává. Ez rendkívüli mértékben felértékelte a tudást és annak megszerzésére való képességet és lehetőséget. Ami a vallástól és istentől megpróbálta átvenni a társadalmi értékek és igazságok meghatározásának szerepét. Ha a tudomány lett az új vallás, akkor a tudósok az új papok. A tudomány olyan nagy hatásúvá vált, hogy néhány tudós gondolataival egész kontinensek életét mozgatta meg néha évszázadokon át. Locke, Hobbes, Rousseau, Marx, Nietzsche, Lenin, hogy csak a legfontosabbakat említsük gondolatai elképesztő hatással voltak a társadalmak szervezésére. Ezekben az időkben azonban még nem alakult ki egy kasztszerű saját hatalommal rendelkező egységes szellemi elit a világban. Erre a 20. század második feléig kellett várni.

A tudás jelentőségének megítélésében már ekkor elváltak különböző nézetek. A legfőbb törés abban a kérdésben volt, hogyha úgy véljük bizonyosan tudjuk, a társadalom jobban működne egy adott módon, de a tömegek nem akarják ezt tudomásul venni, akkor a tudás birtokosai meddig mehetnek el ennek kikényszerítésében. Az egyik ág a társadalom nevelését, kényszerek alkalmazását, akár a terrort is elfogadhatónak tartotta. A nevelés folyamatában az egyéni érdeket, de magát az egyént is bármikor feláldozhatónak tekintette, míg a másik ezt mélyen elítélte. Két fő okból. Az egyik, pusztán elméleti, a másik inkább ideológiai. A társadalomra vonatkozó tudásban soha nem garantálható olyan tudás teljes bizonyossággal, ami egy jövőbeli állapot elérésének módjára vonatkozik. Sőt, a numerikus és statisztikai tényeken túl, még a jelenre sem. Ezért erre a bizonyosságra nem lehet olyan döntéseket alapozni, amelyek terrorral is kikényszeríthetők, egy feltételezett jövőbeli állapot elérése érdekben.

A másik ok a klasszikus liberalizmus alapelve. Az embereknek joguk van hozzá, hogy maguk válasszák meg, hogyan szeretnének élni, hogyan szeretnének boldogulni. Az állam nem írhatja elő, hogy milyen a boldogulás legjobb módja. Főleg ezt nem kényszerítheti ki erőszakkal és törvényekkel, az egyén érdekeinek vagy életének feláldozásával. (Ha Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésére gondolunk, akkor ezeket a gondolatokat akár a vallás szempontjából is átfogalmazhatnánk.) Annak ellenére, hogy a jakobinus diktatúrában az első nézetrendszer tökéletes, esszenciális kifejeződést kapott, jól körülhatárolható társadalom alkotó ideológiává csak Marxszal vált és csak a Szovjet-Oroszország megalakulásával kapott országot, valódi kísérleti terepet magának.

A 20. századig azonban a két ág a legtöbb esetben együtt küzdött a „régi rend” hívei ellen, mert hatalom monopóliumának megtörése nem ment zökkenőmentesen és egységesen. Az öröklött hatalom az egyházzal összefogva erős maradt és még sokáig akadályozta, hogy a tudás és szabad választás legyőzze. Ennek legjobb kifejeződése a Szent Szövetség volt, (amit az EU előképének is tekinthetnénk), amely egyetlen céllal jött létre, hogy megőrizze a régi rend, a hatalom birtokosainak monopóliumát. Azzal az indokkal, hogy a világ jobban működik azok szerint az értékek és elvek szerint, ahogy ők kormányozzák, mint ahogy a régi rend ellen lázadók tennék. Csak ahol legyőzték a hatalom monopóliumát, ott volt esély arra, hogy a két ág markánsabban megjelenjen, sok esetben a marxizmus és az összes többi ideológia közötti törésben, de ahol a marxizmus nem játszott szerepet, mint az USA-ban, ott más, sokkal szofisztikáltabb törések jöttek létre. A lényeg azonban mindig hasonló volt az eredetihez, ha nem is olyan könnyen felismerhető.

A szellemi elit kasztjának létrejötte – a tudás monopolizálása

Annak ellenére, hogy a tudomány képviselői különleges helyzetben voltak, sokáig nem alakult ki egységes, hatalmi tényezővé váló szellemi elit. A baloldali elit képviselői ugyan többször jutottak olyan helyzetbe, hogy megvalósíthatták társadalmi elképzeléseiket, de nem beszélhettünk világszinten egységes elitről és főleg nem egységes tudásról. Ennek két fő oka volt. Az egyik, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya elenyésző volt a társadalmakban, még a 20. század elején is (az USA-ban kb. 2%) és azok is, akik egyetemet végeztek főként, az amúgy is a gazdasági elithez tartozó családokból kerültek ki. A másik tényező, hogy a tudományban nagyon erős verseny volt a különböző valóságértelmezések között. A különböző iskolák, nézetrendszerek folyamatos harcban álltak, ami az egyetemi szabadság által garantált, sőt elvárt volt. A tudomány ezen a versenyen keresztül fejlődött és ez garantálta, hogy semmilyen nézetrendszer ne kerülhessen monopóliumba.

A század folyamán az egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya folyamatosan növekedett és a 90-es évekre az USA-ban 15-szörösére nőtt a század elejéhez képest, elérve a 30 százalékot. Az átlag felett teljesítők szinte teljes populációja egyetemi végzettséget szerzett. Ezen az csoporton belül az 50-es évek közepétől megindult egy másik tendencia is. Az USA 10 legjobb, a világ tudományos trendjeit meghatározó egyetemére való bejutás egyre nehezebb lett. A tesztek tanúsága szerint a század végére ezeken az egyetemeken tanultak a világ legnagyobb teljesítményre képes diákjainak legjobbjai. Azok, akiknek teszteredményei a többi egyeteménél akár 20%-kal is magasabb átlagot mutattak. Ők alkották a világ egyetemet végzett elitjének krémjét, és ők határozták meg a szellemi trendeket, amit a többi egyetem is átvett tőlük, ők váltak az elfogadott tudományos igazság birtokosává és letéteményesévé. Ők lettek az új legfelsőbb papság, egy új teokrácia megalapítói.

Az új teokrácia, a tudomány monopóliuma elleni lázadás

Nem is lenne ezzel semmi gond, ha ezzel párhuzamosan nem szűnt volna meg a társadalomtudományokon belüli nézetrendszerek versenye. A teokrácia, a tudományos papság uralma attól vált rémisztővé és monopóliummá, hogy egyoldalú lett. Az amerikai egyetemre vonatkozó statisztikák szerint a republikánus érzelmű társadalomtudósok száma mindössze 3%. Ezzel szemben még a marxistáké is 18%. A többi pedig progresszív baloldal valamelyik ágához tartozik, vagyis progresszív demokrata, de nevezhetjük egyszerűen balliberálisnak. Ők nagyjából egységes társadalom és emberszemléletet képviselnek és nagyon agresszív módon rekesztenek ki és ítélnek el minden saját nézetrendszerükkel szemben álló tudományos állítást és az ezt tevő személyt. Az ő szellemiségük dominálja a világ médiáját, a politikai vezetők gondolkodásmódját, a gazdasági elit világlátását. Az ő véleményformáló erejük korlátozza az igazság kimondhatóságát, a tények közölhetőségét. Mindent előítéletnek és maradi, tudománytalan gondolkodásnak minősítenek, ami nem az ő szájízük szerint való. Nem mondhatók ki egyszerű igazságok sem, amit mindenki tud, például arról, hogy milyen veszélyeket rejt a muszlim bevándorlás, ha az szemben áll világszemléletükkel.

Egységük meglepően erős. A Brexit és Trump megválasztása kapcsán elemzések tömege látott napvilágot arról, hogy minél magasabb volt valakinek a tudományos fokozata, annál biztosabban szavazott a Brexit és Trump ellen. A PhD-val rendelkező amerikai szavazók majdnem teljes egészében Clintonra szavaztak. Az egyetemi városok fáklyaként emelkedtek ki a vidéki Anglia Brexit-párti tömegéből, írták az elemzések. A konklúzió gyors volt és kíméletlen. A tömegek ellenforradalmat hajtottak végre a felvilágosodás tudásra alapozott világa ellen. Megvalósult, amitől a történelemben már annyiszor tartottak. A tömegek arra használták a demokráciát, hogy saját egyéni érdeküket, hiedelmeiket részesítsék előnyben a tudományos elit által képviselt közérdekkel és igazsággal szemben.

A tudományos elit egységes szavazását nem aggasztónak tartották, nem a tudományon belüli véleménydiktatúra megjelenésének, hanem az egységes tudományosan megalapozott bizonyosság melletti érvnek. Egy írás még Kant híres már idézett mondatát is felhozta, hogy igazolja a felvilágosodás elleni retrográd lázadás elméletét.

Ezen a ponton érdemes megnézni mit is ír pontosan Kant.  „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! merj a magad értelmére támaszkodni! - ez tehát a felvilágosodás jelmondata.”

Egy mondat különösen fontos ebben az idézetben: „Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.”

A mai szellemi elit a tudást monopóliummá tette, azt állítja, hogy csak az ő vezetésével lehet gondolkodni, csak ő határozhatja meg, mi a tudományos igazság. Erőszakkal kirekeszti a sajátjával szemben álló gondolatokat, szellemi erőszakkal zárja ki soraiból a más tudományos igazságot bemutatókat, nem engedi, hogy a tömegekhez más információ jusson el, mint amit ő igaznak tart. A mai elit szellemi diktatúrát gyakorol. Ez ellen a monopólium ellen lázadt fel a világ. Ezért a felvilágosodás beteljesedése ez a lázadás. (Még akkor is, ha Trumpnak hívják, aki nyilván nehezen tekinthető intellektuális szimbólumnak. Trump a lázadás szimbóluma csupán, ő volt az egyetlen, akit a teljes elit egységesen utasított el, ezért szavaztak rá.) Ezzel az utolsó monopólium, a tudás monopóliuma elleni lázadás is megtörtént. A lázadás természetesen nem ad új bizonyosságokat, nem ad új igazságot, mert nem is törekszik monopóliumra, csak azt mondja, mindenkinek joga van mások vezetése nélkül szabadon gondolkodni a világról, joga van minden tényt korlátozásmentesen megismerni és saját világlátása szerint megítélni. Joga van állítani, tévedni, újrapróbálkozni anélkül, hogy ezért az elit kirekessze, karanténba zárja, maradinak, vagy tudatlannak nevezze. Azt állítja, hogy a tudományos igazságnak senki nem lehet kizárólagos birtokosa és az elit nem korlátozhatja gondolkodásunkat, mert ezzel nem a megismerést, csupán saját hatalmi érdekeit szolgálja.

A népnek elege lett, és mert „a maga értelmére támaszkodni!” Ez volt és ez maradt a felvilágosodás jelmondata!

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 
Csehország kiáll az atom mellett

Csehország kiáll az atom mellett

amerika, london, párizs

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a cseh kormány támogatja az új atomenergiablokkok építését.

A migránsgyerekek nem engedik kiürülni Calais-t

A migránsgyerekek nem engedik kiürülni Calais-t

amerika, london, párizs

Azután kezdtek ismét özönleni a gyerekek a kikötővárosba, hogy a brit hatóságok bejelentették, átvesznek háromezer kísérő nélküli kiskorút.

Az USA és Oroszország együttműködése nélkül az EU életképtelen

Az Egyesült Államok és Oroszország együttműködése nélkül nem oldhatók meg az Európát fenyegető biztonsági kihívások - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának konferenciáján elhangzott felszólalásában.

Ez Trumpék legújabb terve

Ez Trumpék legújabb terve

amerika, london, párizs

Kedden nyilvánosságra hozta az amerikai belbiztonsági miniszter az illegális bevándorlókra vonatkozó szabályokat szigorító új irányelveket. Ezek segítségével gyorsítanák fel az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodók kitoloncolását.

Trump: az antiszemitizmus borzalmas és meg kell állítani

Trump: az antiszemitizmus borzalmas és meg kell állítani

amerika, london, párizs

Az amerikai elnök azután beszélt, hogy újabb zsidó kulturális központokat kellett kiüríteni bombafenyegetés miatt.

Hatalmas csapás érte a Hír TV-t!

Simicska tv-jénél konkrétan egy egész stáb mondott fel.

Szijjártó kiment New Yorkba és hazahozott 400 új munkahelyet

Szijjártó kiment New Yorkba és hazahozott 400 új munkahelyet

közeleg a tél

Újabb munkahelyteremtő beruházásokban állapodott meg amerikai vállalatok vezetőivel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.

Szicília piskóta ahhoz képest, ahogy Botka irányítja Szegedet

Szicília piskóta ahhoz képest, ahogy Botka irányítja Szegedet

közeleg a tél

A szegedi városháza és a hatalmi ágak szétválasztásának esete.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére