November 25-e a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja.

A nők nap mint nap találhatják magukat olyan szituációban, ahol hátrányosan megkülönböztetik őket. Korábban még a választójogot is megtagadták tőlük és a politikai életben sem vehettek részt. Manapság viszont olyan témák állnak a középpontban, mint a nők és férfiak között megmutatkozó bérkülönbség, vagy a munkahelyi „üvegplafon”, amely egy bizonyos ponton túl nem engedi a női alkalmazottak előléptetését. A nők elleni erőszak pedig a hátrányos megkülönböztetés legszélsőségesebb formája.

Az ENSZ 1993-ban adta ki a Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről című dokumentumot, amelyben meghatározzák, hogy mi számít erőszaknak. „A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, […] a házasságon belüli nemi erőszakot […]”

Az erőszaknak több formája van: lehet szóbeli, lelki, testi, gazdasági és szexuális.

A nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából az Európa Bizottság bejelentette, hogy 2017-ben kampányt indít a nők elleni erőszak leküzdéséért, mivel a jelenség továbbra is elterjedt Európán belül és kívül egyaránt.

Arról, hogy ez mennyire aktuális téma még ma is a számok árulkodnak.

Még napjainkban is sok lányt és asszonyt vernek meg otthona falai között, zsákmányolnak ki szexuálisan és gazdaságilag, zaklatnak az utcán, a munkahelyén, az interneten és sportolás közben, erőszakolnak meg, csonkítanak meg és kényszerítenek házasságra világszerte. Ez felmérhetetlen következményekkel jár a családokra, a közösségekre, a társadalomra és a gazdaságra nézve – áll az Európai Bizottság sajtóközleményében.

A 2017-ben induló kampányra 10 millió eurót különítettek el.

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület kampánysorozata is ma veszi kezdetét. A szervezet a 16 Akciónap kampánnyal szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a helyzet súlyosságára. A 16 Akciónapot 1991 óta rendezik meg világszerte civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek csatlakozásával.

A felmérésben az emberek 72 százaléka vélte úgy, hogy Magyarországon eléggé vagy nagyon elterjedt a nők ellen elkövetett családon belüli erőszak. Ennek ellenére, ha valakit bántalmazás érne, lehet nem is tudja, hova, kihez tudna fordulni. A felmérés rámutatott arra is, hogy a magyarok fele nem ismer semmilyen segélyszolgálatot, amely azon nők számára létesült, akik családon belüli erőszak áldozatai.

Az emberek közel 44 százaléka véli úgy, hogy a nőket valószínűbben éri nemi erőszak idegen részéről, mint olyantól, akit ismernek. Úgy látszik még mindig általános tévhit az, hogy a szexuális erőszak az utcán történik idegen által. A legtöbb szexuális erőszakra az áldozat vagy az elkövető lakó- vagy munkahelyén történik és többnyire olyan személy követi el, akit a nő ismer, bízik benne.

Az elterjedt tévhitek közé tartozik az is, hogy a családon belüli bántalmazás, erőszak csak a társadalom egy kis szegmenségét érinti. Minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz a partnere. Az is lehet, hogy a mi környezetünkben is van ilyen illető, csak nem tudunk róla.

Ha valakinek segítségre van szükségre bántalmazás vagy nemi erőszak miatt, akkor a Nők a Nőkért Egyesülethez, a PATENT Egyesülethez, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálathoz vagy a rendőrséghez és a mentőkhöz fordulhat. Facebookon is több, a bántalmazott nőket segítő csoport jött létre. Az aktuális csoportokról az [email protected] címen vagy az egyesület Facebook oldalán lehet érdeklődni.