Előfordul azonban, hogy például egy-egy rosszkor posztolt Facebook-fotó jelentősen befolyásolja az adott hadművelet sikerét. A jövőben a társadalom tevékenységének egyre nagyobb része zajlik az interneten, a közösségi felületeken, emiatt még jobban kiterjednek majd a kibertérre a nemzetközi konfliktusok, amelyek közvetlen résztvevői várhatóan már nem az állami szereplők lesznek.

A háborús konfliktusokban egyre inkább megjelenő lélektani hadviselésnek ma már nélkülözhetetlen eszközei az internet és a közösségi médiafelületek. Ezek azért is meghatározóak, mert sokan és gyakran használják azokat.

Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán is számos esetről tudunk, amikor a közösségi médiafelületekre, tömegesen posztolt információkkal próbálták megtéveszteni az ellenfelet.

Korábban alapvetően az állami szereplők alakították a nagypolitikát, azonban a kibertér megjelenésével a nem állami szereplők, így például a nagyvállalatok vagy a nemzetközi szervezetek is bele tudnak szólni a folyamatokba. A közösségi média segítségével ma már akár egy magánszemély is képes lehet tömegek véleményét befolyásolni – nyilatkozta az M1-nek egy kiberbiztonsági szakértő.

A kiberhadviselésnél nem tudjuk pontosan megmondani, hogy ki volt a támadó, és ki az, aki a támadó mögött áll. Így aztán egyebek mellett például azt sem lehet bizonyítani, hogy Oroszország áll-e az amerikai Demokrata Párt választási anyagainak kiszivárogtatása mögött.

A jövőben a társadalom tevékenységének egyre nagyobb része zajlik az interneten, a közösségi felületeken, emiatt még jobban kiterjednek majd a kibertérre a nemzetközi konfliktusok, amelyek közvetlen résztvevői várhatóan már nem az állami szereplők lesznek.

(M1, MTI)